Nincs egyedül a magyar kormány azzal a szándékával, hogy erősíteni kívánja a szakképzést. Az Eurostat legutóbbi (2014-es) adataiból kiderült, hogy például a finneknél a középfokú szakképzésben végzett diákok aránya kétszer annyi, mint az általános képzés során érettségit szerzett tanulóké.
Ez már csak azért is figyelemre méltó adat, mert az elmúlt 20 év során végrehajtott finn oktatási reform az egyik legfontosabb hivatkozási alap arra, hogyan kell megújítani a tudás átadását a fiatal nemzedékeknek.
A másik megdöbbentő adatért még ilyen messzire sem kell menni. Mindjárt a szomszédos Ausztriában az általános képzés során végzett diákok aránya 22 százalék, míg a középfokú szakképzésben végzett tanulóké 78 százalék. Nem véletlenül helyezkedik el a középmezőnyben Ausztria, ha az egy főre jutó GDP-t nézzük.
De Hollandiában, Franciaországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Németországban, Csehországban, Portugáliában, Belgiumban és még Olaszországban is többen járnak szakképzésre, mint általános képzésre. Az uniós átlag is arról szól, hogy bár nem sokkal, de többen végeznek olyan fiatalok, akiknek szakma van a zsebükben.
Nem úgy hazánkban, ahol jelentősen többen végeznek az általános képzést adó gimnáziumokban, mint a szakmát is adó szakképzések valamelyikében.
Ezek az adatok azért bírnak nagy jelentőséggel, mert két évtizede tart a vita arról, hogy egy magyar fiatal gimnáziumba menjen vagy a szakképzés keretei között tanuljon. A baloldal gimnáziumpártiként mindent megtett azért az elmúlt 20 évben, hogy a köztudatba égjen a dogmájuk. Azt sulykolták: gimnáziumi érettségi nélkül nem jut az ember egyről a kettőre.
Mára kiderült, hogy ez nem igaz, sőt, nem győz válogatni a munkák között egy villanyszerelő, egy asztalos vagy éppen egy hidegburkoló. De szinte nincs olyan szakma, amelyet ne lehetne sikerrel űzni országszerte.
Arról már nem is beszélve, hogy nem kell sokat gondolkodni ma már azon a kérdésen, hogy egy érettségivel Excel-táblázatokat kitöltő hivatali dolgozó vagy egy saját kreativitását megélő kőfaragó, fodrász vagy éppen műkörömépítő él teljesebb életet, illetve keres több pénzt. A jobboldal régóta a szakképzések erősítésének a pártján áll.
Ahogy a hét végén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is hangoztatta egy kiskunhalasi konferencián, a kormány fontos célja, hogy a szakképzés társadalmi elfogadottsága egyezzen meg a gimnáziumokéval, és egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak.
Emellett fontos az is, hogy a diákok és szüleik elhiggyék, hogy szakképzettséggel Magyarországon ugyanúgy lehet boldogulni, mint más végzettséggel – fogalmazott a miniszter, aki kiemelte: az elmúlt két évben fejlesztésekre mintegy tízmilliárd forintot fordítottak, és az idei költségvetésből is kilencmilliárd forint áll rendelkezésre.
A minisztérium célja ugyanis, hogy még ebben a ciklusban valamennyi szakképző intézmény fejlesztése megvalósuljon. Mint mondta, az átfogó szakképzési infrastruktúra-fejlesztési programot az indokolta, hogy a tartalmi kérdések mellett az infrastrukturális és a tanműhelyfejlesztések is elengedhetetlenek.