Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) jelentése szerint az elkövetkező napokban a nyír pollenkoncentrációja országszerte elérheti a magas, nagyon magas szintet. A kőris, a nyár, a gyertyán, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja is a közepes-magas tartományban alakul, miként a zöld juhar virágpora is sokfelé magas koncentrációban lehet jelen.
Az OKI honlapján is elérhető pollennaptár szerint – amelyben mintegy negyvenféle fű és fa szerepel – a virágporok akár már februártól egészen októberig keseríthetik az allergiások életét. Az idén sokáig tartó tél miatt a pollenszezon ugyan kissé megkésett, de idén sem marad el, és már ezekben a hetekben okozhat – főként légúti – tüneteket.
Az időjárás nagyban befolyásolja a pollenek koncentrációját a levegőben: száraz, meleg időben napközben általában magasabb, míg reggel, illetve esős időben alacsonyabb az érték, így a szénanátha tünetei erősödnek, illetve enyhülnek.
Hangonyi Csilla tüdőgyógyász, allergológus, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosának tájékoztatása szerint a legfőbb bajkeverők a fapollenek (éger, juhar, platán, vadgesztenye, nyár, nyír, fűz, kőris, hárs, gyertyán, bodza), a fűpollenek, a gyomok (parlagfű, fekete üröm, lándzsás útifű, csalánfélék, libatop), a mogyoró.
A szénanátha általában iskoláskorban kezdődik, és a fiatal felnőttek körében a leggyakoribb. Gyermekkorban inkább a fiúkat, a felnőttek körében eddig főként a nőket érinti. A betegség kialakulása szempontjából többnyire azok veszélyeztettek, akiknek közvetlen rokonai között is vannak ilyen betegek.
A hajlam ugyanis igazoltan öröklődik. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy azokban a családokban, ahol legalább az egyik vagy mindkét szülő allergiás, a gyerekek is nagyobb valószínűséggel lesznek betegek.
Az OKI korábbi felmérése szerint a lakosság mintegy 20 százaléka szenved – orvos által diagnosztizált – pollenallergiában, de egyes becslések szerint valójában legalább az emberek 30 százaléka szenvedi meg ily módon a jó időt. A szénanátha azonban nemcsak szezonális típusú lehet, az állandó allergiás náthát kiváltó leggyakoribb allergének közé tartozik a háziporatka, a kutya- és macskaszőr, valamint a gombaspórák.
A legtöbb ember ugyan a szénanáthától, azon belül is a szezonális pollenallergiától szenved, ugyanakkor sok más is okozhat allergiát – hívja fel a figyelmet Hangonyi Csilla. A leggyakoribbak a légúti allergiák, ezeket követik a bőrallergiák (a fémérzékenység, az ekcémák, valamint a csalánkiütések), majd a szem különféle allergiás folyamatai, és egyre többeket érintenek a táplálék- és gyógyszerallergiák – magyarázza a főorvos. Hozzátéve: gyakori, hogy valaki egyszerre több allergénre is érzékeny.
Az utóbbi negyedszázadban megkétszereződött az allergiások száma, becslések szerint ma Magyarországon legalább kétmillióan szenvednek ettől. Európában már napjainkban is a lakosság harmada allergiás, de akár már 2020-ra minden második európai allergiás lesz valamire.
Az allergia valódi oka egyelőre ismeretlen. A szénanátha kialakulásában – ahogy az allergia kialakulásában – nagyon sok tényező játszik közre: a genetikától a környezetszennyezésig.
Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék vezetője szerint az allergiás megbetegedések esetében az egyik legfontosabb előrelépés az allergia mechanizmusának megértésében tapasztalható és egyre precízebb módszerek alkalmazása a diagnosztikában. Az innovatív kezelési eljárások közül pedig egyre nagyobb szerepe van az immunterápiáknak.