Hiába élt panasszal a vele szemben alkalmazott fenyítés miatt Czeglédy Csaba, a Kúria döntése értelmében jogszerű volt az eljárás. A szocialista politikus két, különösen jelentős értékre elkövetett csalás ügyében elrendelt nyomozásban is érintett, s 2017 nyara óta raboskodik több társával együtt a szegedi büntetés-végrehajtási intézetben.
Czeglédyt egy hat és fél milliárd forintot meghaladó adócsalás, valamint egy – tavaly szeptemberben indult – újabb nyomozásban mintegy 150 millió forint elcsalásával gyanúsítják. Utóbbiban a megalapozott gyanú szerint Czeglédy Csaba utasítására a Human Operator Zrt., az Ide Haza Iskolaszövetkezet és tizenegy McDonald’s-partnerétterem is közreműködhetett.
A gyanúsítottat 2018. március 1-jén vették nyilvántartásba országgyűlési képviselőjelöltként, mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azonban már másnap felfüggesztette, így Czeglédy március 5-én ismét előzetes letartóztatásba került.
A fegyelmi eljárás a Nyugat.hu internetes újságban megjelent interjú miatt indult, amelyben egyebek mellett – az ellene folyó büntetőeljárásról is beszélt. Czeglédy a portálnak arról is nyilatkozott, hogy kiket tart esélyes jelölteknek az országgyűlési választókerületben, visszalép-e vagy sem, illetve milyen jogi lépéseket kíván tenni előzetes letartóztatása miatt.
A megjelent interjút követően Czeglédy fegyelmi fenyítést, feddést kapott, mivel „a fogvatartott megszegte a sajtónyilatkozat tételével kapcsolatos, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról” szóló törvényt. A politikus a döntés ellen fellebbezést nyújtott be, a másodfokon eljáró Szegedi Fegyház és Börtön azonban helyben hagyta a fegyelmi határozatot.
A szocialista politikus ezután kifogást nyújtott be az NVB-hez, érvelése szerint ugyanis a fegyelmi ügyben hozott másodfokú határozat azért jogsértő, mivel arról mentelmi jogának felfüggesztése nélkül döntöttek. Kifejtette azt is, hogy a véleménynyilvánítási, a sajtóban való nyilatkozattételi joga az alaptörvényből, a passzív választójogából fakad, ezekkel élve, mint képviselőjelölt folytatott kampánytevékenységet.
Jogi álláspontja szerint az interjú kampányeszköznek, kampánytevékenységnek minősül, az országgyűlési képviselő-jelöltségi státusa a fogvatartotti jogviszonyához képest pedig olyan speciális jogviszony, amely esetében nem a fegyelmi eljárással kapcsolatos határozatokban megjelölt jogszabályokat kellett volna alkalmazni.
Czeglédy szerint az NVB is jogsértően járt el, amikor kérelmének érdemi elbírálását hatáskör hiányára hivatkozva utasította el. A Kúria döntése értelmében azonban a kényszerintézkedéssel érintett képviselőjelöltre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bárki másra.