A magyar Belügyminisztérium megalapozatlannak tartja az Európai Tanács (ET) emberkereskedelem elleni szakértői csoportja (GRETA) által tegnap nyilvánosságra hozott jelentésnek a csoportos kiutasítással kapcsolatos állításait, amelyek szerint a magyar hatóságok egyre kevésbé képesek azonosítani az embercsempészet lehetséges áldozatait az illegális bevándorlók és menedékkérők körében – olvasható a tárca tegnapi közleményében.
Az ET szakértői a Magyarország és Szerbia közötti tranzitzónákban tettek látogatást, és tapasztalataikról azt írták: az előző jelentésükben Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggályaik tovább növekedtek a magyar hatóságok által alkalmazott további korlátozások és intézkedések miatt.
– A tranzitövezetekben nincs jelen a bizalomnak az a légköre, amely lehetővé tenné az embercsempészek áldozatainak, hogy beszéljenek a helyzetükről – írták a jelentésben. A menedékkérőket szerintük nem tájékoztatják megfelelően a jogaikról és a velük szemben alkalmazandó eljárásokról. A testületet aggodalommal töltötte el, hogy a 14–17 év közötti fiatalokat felnőttként kezelik hazánk hatóságai.
A tranzitzónákban dolgozók a szakértők szerint nem tudták egyértelműen megfogalmazni, milyen előírásokat követnek vagy pontosan ki illetékes döntést hozni a potenciális áldozatok ügyében.
Így fest a tompai átkelőhelyen épült létesítmény. Tényleg hiányzik a bizalom légköre?
Fotós: Havran Zoltán
A GRETA úgy értesült: 79 esetben utasítottak ki csoportosan illegális bevándorlókat Szerbia felé tavaly decemberben. A grémium a kollektív kiutasítással kapcsolatban azt a bírálatot fogalmazta meg, hogy e gyakorlat alkalmazásával nehezebb felismerni, ha valaki embercsempészek áldozata.
A szakértői csoport felszólította Magyarországot, írja elő, hogy a hatóságok milyen módon tudják felismerni az embercsempészek áldozatait és hogyan tudják őket segíteni a tranzitzónákon kívül. Azt is kérik a magyar hatóságoktól, hogy vizsgálják felül a bevándorlók életkorának megállapítására szolgáló eljárásaikat, ezzel biztosítsák a gyerekek érdekeinek védelmét.
A magyar Belügyminisztérium visszautasította a zárt létesítmények elnevezés használatát a tranzitzónákra vonatkozóan, mert a menedékkérők bármikor szabadon távozhatnak Szerbia felé. A tárca közleménye szerint nem helytálló az a megállapítás sem, hogy a tranzitövezetekben korlátozzák a belépni vágyók szabadságjogait. Mint írták, hivatalos információja várólistákról sincs a kormánynak, amely vitatja a jelentés több más állítását is, köztük azt, hogy a zónákban nem biztosítják a megfelelő felügyeletet a gyermekeknek és a kielégítő pszichológiai ellátást a menedékkérőknek.
Soros-jelentés a LIBE tervezete
– A Sargentini-jelentést akár Soros-jelentésnek is lehetne nevezni, hiszen azt Soros György barátai fogadták el – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója tegnap az M1 aktuális csatorna műsorában. Kovács István azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) csütörtöki ülésén bemutatták azt a jelentéstervezetet, amely szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt az alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása. A jelentéstevő Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő.
