Az EFN felháborodásának oka, hogy a közelmúltban több EU-tagállamban – többek között Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban – csökkentették az egészségügyi költségvetésben az ápolók fizetését, számát, ezzel veszélyeztetve az egészségügy színvonalát és a betegek biztonságát. Az említett országok a 2013-ban megalkotott uniós irányelvet megsértve az általános ápolókat alacsonyabb képzettségű és így alacsonyabb fizetésért dolgozó segédnővérekkel váltják fel – ezzel igyekezve csökkenteni az egészségügyi kiadásokat.
A szövetség úgy értékeli, hogy a képzés magas szintű
– Magyarország nem sértette meg az irányelvet, itthon továbbra is magas színvonalú ápolóképzés folyik, ám így is óriási nővérhiány van, ezért az ápolók fizikailag és pszichésen is rendkívüli mértékben leterheltek – mondta el a Magyar Ápolási Egyesület elnöke.
Bugarszki Miklós szerint életpályamodellt kellene bevezetni, amellyel megfelelő egzisztenciát és előmeneteli lehetőségeket biztosítanának a szakma dolgozóinak. Az elnök lapunknak úgy nyilatkozott: kutatások is alátámasztják, hogy az ápolók között nagyon sokan kiégtek vagy kiégés közeli állapotban vannak, valamint az átlaghoz képest sokkal többen szenvednek mozgásszervi betegségekben.
Bár a hazai kórházakban is elérhetők olyan eszközök – például mozgató szerkezetek –, amelyekkel megkönnyíthető lenne az ápolók munkája, sokszor egyedül kell helyt állniuk egy-egy osztályon, így azokat a gépeket sem tudják használni, amelyekhez több ember erejére lenne szükség. Gyakran elegendő gumikesztyű, védőruha sem áll rendelkezésre – tette hozzá Bugarszki Miklós. Megjegyezte: az ápolótanulók számának emelkedése sem jelenti feltétlenül a szakmában dolgozók arányának növekedését, mert sokan lemorzsolódnak vagy az iskola befejezése után más területen helyezkednek el.
