Fogy a levegő a Jobbik-elnök körül, a párt tagjai egymást váltva fogalmaznak meg kritikát a vezetőséggel szemben. Lapunk Jobbik-közeli forrásból úgy értesült, Vona Gábor egyre inkább erősödő belső ellenzéke ennek dacára egyelőre kivár, még nem tervezik a pártelnök leváltását.
Információink szerint Vona Gábor napjai ugyan meg vannak számlálva, a választásokig mégsem várható lázadás. A nemzeti radikalizmust elhagyó pártnál legutóbb Morvai Krisztina bejelentése indított el lavinát, aki közölte: európai parlamenti mandátuma lejártakor szakít a Jobbikkal és a politikai pályával. Mint fogalmazott, „a Jobbik vezetősége az eredeti elveket és értékrendet feladta, a jelenlegi helyzetben nem is vállalnék színeikben képviselő-jelöltséget vagy egyéb politikai tisztséget”.
Úgy tűnik, egyes jobbikosoknál ez volt az utolsó csepp a pohárban; nem kellett sokat várni, és a pártból többen is kiálltak Morvai mellett. – Szükséges, hogy a párt EP-képviselője folytassa megkezdett munkáját. Hogy milyen formában tudja megtenni, még számomra is kérdéses, erről nem is beszéltem még senkivel.
Ha ő úgy érzi, hogy nem tud a párt keretei között működni, azt elfogadom, de nyilván lesznek még ezzel kapcsolatban beszélgetések közöttünk – nyilatkozta lapunknak Dúró Dóra, a Jobbik képviselője, aki elsőként állt ki Morvai mellett. Közösségi oldalán azt írta: nélküle szegényebb lenne a politika.
Dúró bízik abban, hogy valamilyen módon mégis sikerül Morvainak meghatározó szerepet találni akár az EP-ben, akár másutt a közéletben, mert „nem engedhetjük el egymás kezét”. Megköszönve mindazt, amit „hazánk legkarizmatikusabb politikusnőjétől” kapott, a Jobbik képviselője reményének adott hangot, hogy „fognak még együtt dolgozni közös elveikért”.
Rég volt példa arra, hogy a Jobbik első vonalából bárki nyíltan vállalja a pártvezetésnek nem tetsző véleményét. Ráadásul Dúró Dóra után a Jobbik alelnöke is hasonló hangvételű írással rukkolt elő. Toroczkai László leszögezte, Morvai nélkül sem a néppártosodás, sem a szebb jövő nem képzelhető el.
Ásotthalom polgármestere, felidézve a 2006-os őszi eseményeket, azt írta: „Mi, akik az utcán voltunk, a bőrünket vittük a vásárra, és sokkal több embert vertek volna félholtra, s talán az akkori Országgyűlés több képviselője által áhított éleslőszer bevetésére is sor kerülhetett volna, ha nincs ott velünk az utcákon Morvai Krisztina és a körülötte csoportosuló jogvédők.
Minket ugyanis már korábban a szélsőségesség skatulyájába tettek, nekünk tehát nem jártak demokratikus emberi jogok, lemészárolhatónak számítottunk. Morvai Krisztina azonban már pusztán a jelenlétével legitimálta a küzdelmünket, védte a jogainkat, rámutatott arra, hogy azok még nekünk is vannak. Ahogy védi most a magyar nemzet érdekeit az Európai Parlamentben.”
Toroczkai szavaira Dúró azt mondta: a Jobbik alelnökének helyzetértékelése is helyes. – Nincs különbség köztünk abban, hogy szeretnénk, ha Morvai Krisztina továbbra is szerepet vállalna a közéletben, és együtt tudnánk működni – utalt ismét arra, hogy vannak a Jobbikban olyanok, akik a jövőben mindenképp számítanak az EP-képviselőre.
Sűrű napokat tudhat maga mögött a Jobbik, hiszen a párt korábbi alelnöke is nekiment a Vona Gábor vezette pártnak. Novák Előd egyenesen köpönyegforgatónak és ígéretszegőnek nevezte a Jobbikot, ezzel együtt kitartást kíván a pártban lévő „magunkfajtáknak”.
– Hiszen sokan vannak, néhányan még a frakcióban is, várva egy alkalmasabb pillanatot, hogy innen még vissza tudjuk majd egyszer fordítani a szekeret, lehetőleg Morvai Krisztinával karöltve, (…) az elvek feladása nélkül – fogalmazott Novák Előd, ami megint csak arra utal, Morvait nem engedik el, még akkor sem, ha ezzel szembekerülnek Vonával.
Gaudi-Nagy Tamás, egykori jobbikos a volt alelnök véleményére azt írta: „megszólalt a bátor és elvhű Novák Előd is, akit bolsevik módszerrel puccsolt meg az opportunista vonista vezetés, megfosztva ezáltal a nemzeti radikális közösséget egy kőkemény első vonalas nemzeti radikális harcostól. Nagyon remélem, csak átmeneti időre.”