Döntött a felsőoktatási törvény módosításáról a parlament, 2019. január 1-jéig meghosszabbítva ezzel azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell a magyarországi működés feltételeit. A szavazást megelőző vitában Trócsányi László igazságügyi miniszter kiemelte: a tavaszi törvénymódosítás mindenkire egyformán vonatkozik, célja az átláthatóság biztosítása valamennyi itt működő felsőoktatási intézmény számára.
A változtatás úgy biztosította az átláthatóságot, hogy egyúttal eleget tett a legfontosabb jogállami követelményeknek is. Leszögezte: a nemzeti oktatási és képzési rendszerek kialakítása és működtetése az unióban tagállami hatáskör. A Velencei Bizottság véleményéről szólva közölte: a bizottság a rendelkezéseket összhangban találta az európai elvárásokkal, azok alkalmazását azonban szerinte a már működő egyetemek esetében mellőzni kellene.
Trócsányi László: Az átláthatóság ellen nem lehet kifogás
A magyar kormány határozott álláspontja ugyanakkor, hogy a múltbeli és jövőbeni intézmények között nem lehet különbséget tenni, csak megfelelő határidőt kell biztosítani a feltételek teljesítésére. Az átlátható működéssel szemben még a CEU-nak sem lehet kifogása – rögzítette a miniszter.
A változtatást az ellenzéki pártok élesen kritizálták. Hiller István, az MSZP vezérszónoka szerint a törvény rossz az egyetemnek, a magyar felsőoktatásnak és az egész országnak. Szerinte a határidőre vonatkozó elképzelés már eleve elfogadhatatlan és szakmaiatlan volt, ugyanis több hónap a nyári időszak miatt passzívnak minősül. – A mostani módosítás pedig csak az intézmény sorsának bizonytalanságát növeli – vélte Hiller István, aki szerint az egyetlen elképzelhető módosítás a törvény visszavonása.
A jobbikos Szávay István szerint ez néphülyítés, a hívek feltüzelése, a szavazótábor egyben tartása. A kormány valójában nem akarja legyőzni Sorost, csak harcolni akar ellene, hogy ezzel lehessen ellenségképet mutatni a szavazótábornak – érvelt az ellenzéki politikus. Az LMP több ponton is osztotta a szocialisták véleményét. Ikotity István azzal érvelt, hogy a kormány jogi akadályokkal igyekszik ellehetetleníteni a CEU működését. – Nem a jó szándék áll a módosítás mögött, hanem a bizonytalan helyzet tartósítása – mondta a politikus, aki az MSZP-hez hasonlóan a törvény visszavonását javasolta.
A vita végén Répássy Róbert (Fidesz) Hiller Istvántól azt kérdezte, miért lenne rossz az országnak és a felsőoktatásnak az, hogy egy külföldi egyetemnek saját hazájában is campust kell működtetnie. A jobbikos szavakra úgy válaszolt: nem a kormánypártoknak kellemetlen ez az ügy, hanem a Jobbiknak, amelynek alelnöke, Toroczkai László tavasszal úgy fogalmazott: Soros egyetemével nem finomkodni kellene, hanem nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bezárni, a romjait pedig sóval behinteni.
Az egyetem megfelel a feltételeknek
A Közép-európai Egyetem (CEU) mindent megtett annak érdekében, hogy megfeleljen a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény lex CEU néven is ismert módosításának – hangoztatta az egyetem vezetősége tegnapi sajtótájékoztatóján, majd bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyek szerintük alátámasztják, hogy az egyetem teljes mértékben megfelel a származási országban folytatott oktatási tevékenység feltételének. Elmondásuk szerint a magyar hatóságok megegyeztek New York állammal a kötendő kétoldalú megállapodás szövegéről, a megállapodástervezet pedig lehetővé teszi, hogy a CEU lépéseket tegyen a New York államban folytatott oktatási tevékenység követelményének teljesítésére. Kifejtették, a CEU szeptember 8-án egyetértési megállapodást írt alá a Bard College-dzsal, egy New York Állam Oktatási Minisztériumánál bejegyzett felsőoktatási intézménnyel, ezért felszólították a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, és küldje tovább a parlamentnek jóváhagyásra. Nézetük szerint a megfelelési határidő meghosszabbítása, amelyet tegnap az Országgyűlés elfogadott, feleslegesen teszi ki az egyetemet jogbizonytalanságnak.
