– Bár az államfő már július 5-én kitűzte a voksolás időpontját, az október 2-i népszavazás előkészítése most új szakaszához érkezik: a jogszabály szerint hivatalosan kezdetét veszi a kampány. Mit jelenthet ez az érdeklődőknek?
– A választást megelőző ötvennapos kampányidőszak intenzív véleménycserét tesz lehetővé. Ez idő alatt a pártok és más résztvevők változatos formákban fordulhatnak feltételezett támogatóikhoz. Megjegyzem ugyanakkor: ez önmagában nem jelenti azt, hogy – elrendelt népszavazás esetén – a pártoknak, a kormánynak vagy bármilyen politikai szereplőnek választási kampányidőszakon kívül ne lehetne üzenetet eljuttatnia a szavazókhoz. A különbség, hogy kampányidőszakon kívül a hatósági jogkör alapvetően a Médiatanács kezében van, augusztus 13-tól viszont a folyamatot a 106 egyéni választókerületi bizottság, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), végső soron pedig a bíróság kontrollálja.
– Eszerint mostantól a bizottságok előtt tehetnek panaszt azok, akik úgy vélik, hogy a kvótanépszavazás előkészítése nem megfelelően zajlik?
– Igen, akár már az első napon érkezhetnek hozzánk kifogások. A beadványok eljuttatására a sérelmesnek tartott cselekménytől, eseménytől számított öt napon belül van lehetőség, és a döntést is ugyanennyi idő alatt kell meghoznunk. Kifogást tulajdonképpen bárki benyújthat, mindenekelőtt a névjegyzékben szereplő nyolcmillió választópolgár, de jogorvoslattal élhetnek a különféle érintett szervezetek is.
– A referendum kiírása óta legtöbben magát a kérdést kifogásolják. Nem tartják indokoltnak, jogszerűnek, hogy a kormány megkérdezze a választópolgárokat: akarják-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését Magyarországra. Önnek mi erről a véleménye?
– A népszavazásra bocsátandó kérdést előzőleg a választási bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság is jogszerűnek minősítette, olyannak, amiről referendum tartható. A politikai kampány résztvevői persze negatív véleményt is megfogalmazhatnak, nyilatkozataikat azonban nem lehet előre, általánosságban megítélni. A választási bizottság csak benyújtott beadvány alapján hozhat döntést, ez ebben a témakörben is érvényes.
Patyi András: Kifogást tulajdonképpen bárki benyújthat az ötnapos határidőn belül
– A tévé- és a rádióreklámok, a plakátok és az újsághirdetések mostantól várhatóan mind gyakoribbak lesznek, emellett egymást követhetik a választási gyűlések és a személyes meggyőzés különféle más formái is. Az NVB hogyan segítheti a kampánylehetőségek megfelelő alkalmazását?
– Mindenekelőtt az ingyenesen felhasználható reklámidők témakörét említhetem. A választási bizottság nemrég határozatot hozott erről: a háromszáz percnyi műsoridőt hat egyenlő részre osztotta fel. Ennek megfelelően az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező öt parlamenti párt, valamint a népszavazást kezdeményező kormány a következőkben 50-50 percben juttathatja el üzeneteit a közszolgálati televízió- és rádiócsatornákon a szavazókhoz. Hozzáteszem: a választójogi előírások szerint kampányeszköznek minősül minden olyan megnyilvánulási forma, amely a választópolgárok akaratának befolyásolását szolgálja, a konkrét szabályokon túlmenően a rendeltetésszerű joggyakorlás, a választás tisztasága és a nyilvánosság alapelvének megfelelően.
– A következő ötven napban a tervek szerint teljessé válik a választójogi szervezetek létszáma. Hogyan történik ez meg?
– A pártok szeptember 16-ig tagokat delegálhatnak a választási bizottságokba, azaz a 106 országos egyéni választókerület választási bizottságaiba és a 10 300 szavazatszámláló bizottságba. A folyamat megszervezése a Nemzeti Választási Iroda feladata, hiszen az iroda felel a népszavazás technikai lebonyolításáért. A magam részéről azt szeretném, ha minden bizottságba érkeznének küldöttek, hiszen a minél szélesebb részvétel a demokrácia egyik garanciája. A nyilvánosság és az átláthatóság mindenképpen erősíti a bizalmat a választási testületek munkája iránt. A kampányidőszak főszereplői azonban nem az irodák és a bizottságok, hanem maguk a választópolgárok és a politikai véleményformálók lesznek.
– Mikor várható a népszavazás eredményének kihirdetése?
– Az előzetes eredmény már október 2-án este ismertté válhat. Ám amennyiben bizonyos szavazókörökben jogorvoslatra lesz szükség vagy az országos eredményt kell bírói döntéssel megerősíteni, a végleges eredményre pár napot, esetleg még többet várni kell. Emlékezhetünk rá, hogy a legutóbbi országgyűlési választások idején a bírói döntés után még alkotmánybírósági felülvizsgálatra is sor került. Az eredmény így egy hónap múltán vált véglegessé.
Elutasított beadvány
Érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tegnap azt a kifogást, amelyet a Magyar Szocialista Párt alelnöke a kvótareferendumos kormányzati hirdetések miatt nyújtott be. Nemény András azért fordult az NVB-hez, mert úgy ítélte meg: a kormány nem folytathatna kampánytevékenységet a népszavazással kapcsolatban, és ha folytatna, akkor is semleges álláspontot kellene elfoglalnia. Kifogásolta azt is, hogy a kampány egyes elemei szerinte valótlan állításokat tartalmaznak. Patyi András, a testület elnöke elutasító döntését azzal indokolta, hogy a népszavazási eljárásban részt vevő személyek tevékenységét kizárólag kampányidőszakban vizsgálhatják, a beadvány pedig ez előtti tevékenységre vonatkozik.
