– Az úgynevezett kémperben a Legfőbb Ügyészség (LÜ) március 6-án felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához. Mivel az indítvány minősített, így annak tartalmáról további tájékoztatást nem áll módomban adni – közölte tegnap a kérdésünkre Fazekas Géza, az LÜ szóvivője.
Tegnap megírtuk, hogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványát a Legfőbb Ügyészség képviseli a Kúrián. A vádhatóság vélhetően törvénytelenséget talált a jogerős ítéletben, ezért nyújtották be a felülvizsgálati kérelmet. Amennyiben a Kúria helyt ad az indítványnak, az ügy visszakerülhet tárgyalási szakba.
Ismert, tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtáblán bűncselekmény hiányában jogerősen felmentették az úgynevezett kémper valamennyi vádlottját, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőit, Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóit, az őket irányító Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, valamint az ügy civil szereplőjét, P. Lászlót.
A vádlottakat a Fővárosi Ítélőtábla felmentette a jogerős verdiktben
Fotós: Havran Zoltán
A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat jogelődje, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata jelzésére, Balajti Lászlónak, az NBH utolsó és az Alkotmányvédelmi Hivatal első főigazgatójának a feljelentése alapján indult.
A 2007-ben történt események miatt az akkori Katonai Ügyészség a 2010-es kormányváltás után emelt vádat. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot kémkedéssel, Szilvásy György volt minisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, P. Lászlót, a sajtóhírek szerint orosz hátterű biztonságtechnikai kft. cégvezető-tulajdonosát bűnpártolással, Laborc Sándor volt dandártábornokot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolták meg. A vádlottak az eljárás során végig tagadták bűnösségüket.
A Debreceni Törvényszék 2013-ban első fokon egy évtől két év tíz hónapig terjedő letöltendő börtönre ítélte a vádlottakat. Nem jogerősen letöltendő szabadságvesztést kapott Szilvásy és Galambos, felfüggesztett szabadságvesztést Laborc, ám 2015-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási szabálysértések miatt – állítólag a tárgyalást rögzítő magnetofon hibája miatt nem szó szerint kerültek a jegyzőkönyvbe a perben elhangzottak, sőt olyan mondatok is szerepeltek benne, amelyek el sem hangzottak – az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte és új elsőfokú eljárást rendelt el.
A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa már mind a négy vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a vádak alól, ám a vádhatóság fellebbezése nyomán az ügy ismét az ítélőtáblára került.
Az eljárás adatait még a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban titkosították 2041-ig, így jelenleg nem tudható, hogy mit kerestek külföldi titkosszolgálati szakemberek 2007-ben a polgári elhárítás épületében. Az sem tudható, hogy a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkosszolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére vagy sem.
Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója az Indexnek nyilatkozva megerősítette az ügyről a sajtóban korábban megjelenteket. Eszerint 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a polgári elhárítás fővárosi, Falk Miksa utcai épületébe.
