A jövő évi választásig a Fidesz már semmilyen egyeztetésen nem vesz részt a választási jogszabályok módosításával kapcsolatban – jelentette be Kósa Lajos tegnapi tájékoztatóján. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője elmondta: nem sikerült megszerezniük a kétharmados támogatást, így a következő egy évben nem módosul sem a választási eljárási, sem a választójogi törvény. (Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten lapunknak arról beszélt, hogy épp most nyújtják be a törvénymódosítási javaslatukat.)
Jelezte, azért szerették volna megváltoztatni a jogszabályokat, mert a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő állampolgárok levélben történő szavazásakor sok problémát okozott a regisztráció. A Jobbik viszont csak akkor járult volna hozzá a módosításhoz, ha biztosítják a levélben való szavazás lehetőségét azok számára is, akiknek van magyarországi lakcímük, ami azonban már – mint Kósa Lajos rámutatott – 1990 óta nem lehetséges.
Nem sikerült megegyezni a bizniszpártok indulását korlátozó változtatásokról
A jelenlegi rendszer továbbá lehetőséget ad arra, hogy a „kamupártok” elinduljanak a választáson, értelmes politikai szándék nélkül. Ennek kapcsán a Fidesz azt javasolta, hogy ezeknek a pártoknak vissza kelljen fizetni a támogatást, ha nem érik el a listás szavazatok 0,5 százalékát. Az MSZP azonban úgy vélte, inkább 0,2 százalékos limitre lenne szükség. – Értjük a szocialisták szándékát, hogy tisztítani akarják a baloldalt, azonban ezt nem a választási törvényben kellene végrehajtani – hívta fel a figyelmet Kósa Lajos. Az MSZP erre úgy reagált: a választási törvény minden hibájáért a Fideszt terheli a felelősség, és a nagyobbik kormánypárt az ötpárti egyeztetésen egyértelművé tette, hogy nem hajlandó átfogó módosításokra.
A politikus arról is tájékoztatott, hogy jövő szerdára ötpárti egyeztetést kezdeményeztek „a külföldről támogatott ügynökszervezetekkel” kapcsolatos előterjesztésről, terveik szerint még a tavaszi ülésszakban benyújtják az erről szóló törvényt. A tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatát tiltó javaslat parlamenti tárgyalásával megvárják az uniós notifikációs eljárás végét, ugyanakkor szerinte mindenképp szükség van a szabályozásra. A hazánkat két bangladesi menekült ügyében elmarasztaló strasbourgi ítélet kapcsán Kósa Lajos kitért arra is, hogy a Magyar Helsinki Bizottság szembemegy a „magyar emberek véleményével és érdekeivel”. Azt elismerte, hogy az érzékeny csoportokkal, például a gyerekekkel kapcsolatos problémákat meg kell vizsgálni.
Indul a nemzeti konzultáció
Brüsszel veszélyes lépésre készül, a rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország? – kérdezi a kabinet a most induló nemzeti konzultációban. A migrációval kapcsolatban a kérdőív emlékeztet: az elmúlt időszakban egymást követték a terrortámadások Európában, „ennek ellenére Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be”. Egy kérdés vonatkozik arra is, hogy a Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik, továbbá „több, külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy a belügyekbe átláthatatlan módon beavatkozzon”. Két kérdés a munkahelyteremtés és az adócsökkentés miatti brüsszeli támadásokról szól.
