Az ügyek elhúzódásának számtalan oka közül a hatóság szerint az egyik az, hogy a másodfokú bíróságok időről időre olyan ítéleteket is hatályon kívül helyeznek, amelyeket nem lenne szükségszerű. Emiatt Polt Péter öt ízben fordult a Kúriához. A legfőbb ügyész a tescós rablók, a Prisztás-gyilkosság, a Galambos Lajossal, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójával és Szilvásy Györggyel, a Gyurcsány-kormány titokminiszterével szemben indult úgynevezett kémper, a Biszku-ügy, valamint egy debreceni adócsalásos eljárás miatt adott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, s négy esetben neki adott igazat a legfőbb bírói fórum.
A Kúria döntése jótékony hatással lehet az egységes joggyakorlat megteremtésére, de Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint fontos leszögezni: az eljárások sokkal inkább a nyomozati szakban húzódnak el.
– Ennek az lehet az egyik oka, hogy a rendőrök eljárása nem korlátozódhat egy adott személy egy adott bűncselekményére. Ha például valakit lopással gyanúsítanak, de ő a nyomozás közben másokkal és más deliktumokkal is kapcsolatba hozhatóvá válik, akkor az eljárást ezekre is ki kell terjeszteni – fogalmazott a köztestület vezetője. – Így végül előfordulhat, hogy öt-hat ember fog tucatnyi különféle bűncselekmény miatt bíróság elé állni – foglalta össze a problémát leegyszerűsítve Bánáti János. Az ügyvéd hozzátette: ugyancsak megnyújtja az eljárásokat, ha a vádlottak valamiért nem vesznek részt a bíróság ülésén, nélkülük ugyanis alapvetően nem tartható tárgyalás. Ezért az új törvényben több lehetőséget kéne biztosítani arra, hogy az eljárás a vádlott távollétében is folytatódhasson.
Bár gyakran kárhoztatják a szakértőket is, Bánáti János úgy véli, szerepük korlátozásával a fegyveregyenlőség elve sérülne. Arra a felvetésre pedig, hogy az egymással csatázó tudósok időnként „szakmai konferenciává” változtatják a tárgyalást, az ügyvédi kamara elnöke azt mondta: ez pervezetési kérdés. A bíró feladata helyes mederben tartani a folyamatokat, s erre meg is vannak az eszközei.
Új szakértői törvény
A büntetőeljárás mellett hamarosan megújulhat az igazságügyi szakértésről és a szakértői kamarákról szóló törvény is. A jogszabály tervezetét januárban bocsátották társadalmi vitára. A koncepciót az Igazságügyi Minisztérium problématérképe alapján állították össze, amely szerint a jelenlegi rendszer hibái közé tartozik például, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzék nehezen használható, vagy hogy a kirendelések alkalmával nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről. A szakértőkre vonatkozó, a kompetens és hibátlan szakvéleményekhez szükséges minőségbiztosítási rendszer sem megfelelő a tárca vizsgálata szerint.