Az első két, már átdolgozott változatnál a térképek alapból névmutató nélkül készültek, és ezzel összefüggően fokhálózat – amely keresőhálózatként is szolgálna – sem került rájuk. Ez azonban, a tanári visszajelzések kiértékelését követően, valamint a külső szakértők javaslatai alapján változni fog – tájékoztatta lapunkat az oktatásért felelős államtitkárság.
Hamarosan új szállítmány érkezik az iskolákba
Közölték: az új verzió tartalmaz majd névmutatót, illetve a kerettantervekben meghatározott évszámokra épülő rövid kronológia is megjelenik benne. A terjedelem az első változathoz képest majdnem 20 százalékkal nő. Az új atlaszok a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézetével együttműködve készülnek, ami egyben garanciát jelent arra, hogy a kiadványokban megjelennek a legfrissebb tudományos eredmények – tették hozzá. Az államtitkárság emlékeztetett: az atlaszreformra egyebek mellett az érettségin biztosítandó egyenlő feltételek megteremtése miatt, továbbá a térbeli tájékozódás eredményesebb fejlesztése érdekében volt szükség.
Mint ismert, a Történelemtanárok Egylete (TTE) élesen bírálja az eddig megismert új atlaszokat a hiányosságok miatt, és csaknem tízezer aláírást gyűjtött össze, hogy a szaktárca engedélyezze 2016-ban és 2017 tavaszán is a régi típusú történelematlaszt. Utóbbi meg is valósult, a TTE azonban úgy véli, ez nem elegendő eredmény, és a régi atlasz 2017. őszi kivezetése hátrányosan érinti a jövőben érettségizőket, ezért új aláírásgyűjtésbe kezdtek.
Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke lapunknak hangsúlyozta: a régi atlaszok átdolgozását két tényező tette időszerűvé. Egyfelől az ingyenes vagy jóval a piaci ár alatt működő állami tankönyvellátás maga után vonja, hogy az állam adja ki önköltségi áron a taneszközöket, ugyanis piaci viszonyok között nem lehet ilyen alacsony árat sem elérni, sem előírni. Másfelől az érettségi reformja is indokolta az atlasz megújítását. – Ennek a segédeszköznek a szerepe mára jelentősen visszaszorult, mivel a tankönyvek mostanra jóval több, korábban csak az atlaszban megtalálható térképet tartalmaznak – tette hozzá.
Az egyesület elnöke emlékeztetett: a korábbi verziók – a kronológiába ágyazva – igen komoly segédanyagokat, szinte komplett vázlatokat tartalmaztak, amelyek az érettségi vizsgán kvázi „legális puskaként” működtek.
– A kiadók abban voltak érdekeltek, hogy minél több segédanyagot zsúfoljanak az atlaszokba, ezáltal minél többen minél magasabb áron vegyék az ő kiadványukat – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: ezzel a családokat jelentős extra kiadásra kényszerítették, és durva versenyhátrányba hozták a kevésbé tehetősek gyermekeit.
Nánay Mihály azt is elmondta, hogy bár az átdolgozott történelmi atlasz mind kivitelben, mind tartalomban hagy még kívánnivalót maga után, az érettségizéshez elégséges segédanyagnak és alapjaiban a tanórai felhasználásra is alkalmasnak bizonyul.
Csapodi Zoltán, a történelemérettségi tételeit készítő bizottság elnöke a Beol.hu-nak álproblémának nevezte a történelemoktatás körül kibontakozott vitákat. Szerinte a tavalyi egyeztetések eredményeként létrejött kompromisszum elfogadható volt, a tanárok és a diákok is kaptak még egy évet, hogy hozzászokjanak az új segédkönyvhöz, az állami tankönyvkiadó pedig időközben javított atlaszt tudott kifejleszteni.
