Már érződik a rendszeres iskolai testmozgás, a mindennapos testnevelés pozitív hatása: a nyolcadikos és tizenkettedikes tanulók a 2014/2015-öshöz képest a 2015/2016-os tanévben lényegesen jobb fittségi állapotról tettek tanúbizonyságot. Legalábbis ez derült ki a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztből (Netfit). Az idei tanévben még javában zajlik az adatgyűjtés, de ha összevetjük a korábbi két tanévet, látható, hogy az ingafutásban 4,2 százalékkal, a törzsemelésben pedig 4,4 százalékkal javítottak eredményeiken a tanulók. Persze a mindennapos testnevelés is csak lassan fejti ki hatását.
A legnagyobb gondok a javulás ellenére továbbra is az állóképességben mutatkoznak: a tizenkettedikes fiúk 33, a lányok 42 százaléka tartozik a fokozott fejlesztést igénylő piros zónába. Mivel ötödikes korban ennél még jóval kedvezőbbek a mutatók, egyelőre úgy tűnik, a kor előrehaladtával romlanak fokozatosan az eredmények.
A napi rendszerességű iskolai testmozgás pozitív hatását mutatja az a tény is, hogy a mindennapos testnevelés felmenő rendszeréből először kikerülő – nyolcadik és tizenkettedik – évfolyamok jelentősen jobb eredményeket értek el a még nem mindennapos testnevelésben részt vevő évfolyamtársaiknál. A nyolcadikos lányok közül az állóképességi ingatesztben 10 százalékkal, a tizenkettedikes lányok közül pedig 7 százalékkal többen kerültek egészségzónába, vagyis tekinthetők fittnek. Ez nemzetközi szinten is meghatározó eredmény – írják a Netfit kutatási jelentésében.
A teljes mintát figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a legkedvezőbb egészségzóna-arányok az ütemezett hasizomtesztben (a diákok 90,8 százaléka fitt) és a kézi szorítóerő mérésében (90 százalék fitt) láthatók, míg a legkedvezőtlenebbek a törzsemeléstesztben (csak 51 százalékuk fitt) és az állóképességi ingafutástesztben (61,8 százalékuk fitt). A zónaösszesített eredmények szerint mindössze a fiúk 1,4 százaléka és a lányok 1 százaléka érte el legfeljebb egy tesztben az egészségzónát.
A legalább hét tesztben az egészségzónában teljesítők aránya a fiúknál 37,3, a lányok körében pedig 36,7 százalék volt.
Fontos feladat még a gerinc és a törzs stabilitását biztosító izmok rendszeres, célzott erősítése – írják a jelentésben, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a minden negyedik tanulót érintő túlsúly vagy elhízás újfent megerősíti a népegészségügyi szintű, célzott megelőzések szükségességét. Vagyis nem elég népszerűsíteni a rendszeres testmozgást, egészséges táplálkozási szokásokat is ki kell alakítani a gyerekeknél.
A fittségi eredmények jelentős regionális különbségeket mutatnak: a gyerekek Budapesten és Pest megyében teljesítettek a legjobban, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön pedig a legrosszabbul. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például kétszer akkora az elhízott tanulók aránya, mint Budapesten.