– A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról a taláros testület várhatóan még a július közepén kezdődő ítélkezési szünet előtt dönteni fog – jelentette be Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (AB) főtitkára azzal összefüggésben, hogy a kvótareferendum megtartását megakadályozni akarók első ellenlépéseként a napokban megérkezett a Magyar Liberális Párt (MLP) elnökének alkotmányjogi panasza az Alkotmánybírósághoz. A Fodor Gábor által jegyzett indítvány a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről.
A kúria döntésével szembeni alkotmányjogi panasz benyújtására a döntéstől számított 60 napjuk van az érintetteknek. Ez a határidő július első napjaiban jár le. Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos befogadási eljárásra – azazhogy egy indítvány alkalmas-e egyáltalán érdemi vizsgálatra – az ügyrend szerint 120 napja van a testületnek. Ha az AB úgy dönt, hogy a panaszt érdemben is vizsgálja, további 180 napon belül kell elkészülnie az első határozattervezetnek. Az érdemi döntés meghozatalára az ügyrend egyébként nem szab határidőt.
A május 10-i országgyűlési határozat ellen – amely elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást – pedig a közzétételétől számított 15 napon belül, május 25-ig lehet jogorvoslattal élni az Alkotmánybíróságnál, amely 30 napon belül, június 24-ig köteles érdemi döntést hozni a beadványról. Ebben az esetben az indítványt bárki benyújthatja, de a kérelem nem irányulhat a népszavazási kérdés tartalmát érintő felülvizsgálatra. Ebben a hatáskörében az AB lényegében csak azt ellenőrizheti, hogy a Kúria hitelesítő döntése és a népszavazás Országgyűlés általi elrendelése között nem következett-e be olyan lényeges változás, ami alapján a parlament határozata alkotmány- vagy törvénysértő lenne. Ilyen indítvány a mostani ügyben eddig nem érkezett az Alkotmánybírósághoz.
Az országgyűlési határozattal kapcsolatos jogorvoslatok lezárulta után az államfőnek 15 napja lesz arra, hogy kitűzze a népszavazás időpontját. Ha nem érkezik AB-indítvány, akkor május 26. és június 9. között kell döntenie a köztársasági elnöknek. Ha az utolsó lehetséges napon érkezik az országgyűlési határozat ellen indítvány, akkor legkésőbb június 24-én lezárul a jogorvoslati eljárás, és az onnantól számított 15 nap alatt, tehát július 9-ig kell kitűznie az államfőnek a népszavazást, az onnan számított 70. és 90. nap közé. A leggyorsabb forgatókönyvet figyelembe véve tehát a népszavazás augusztus 4. és 24., a leghosszabbat figyelembe véve pedig szeptember 17. és október 7. között tartható meg. Mivel a népszavazást vasárnap lehet megtartani, augusztus 4. és október 7. között kilenc nap jöhet szóba.
A kormány a hét végén már megkezdte tájékoztató kampányát a kényszer-betelepítés elleni népszavazásról. A kvótareferendumon való részvételre biztató kampány első elemeként óriásplakátokat helyeztek ki közterületekre a népszavazás jelmondatával: „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!”
A kormány népszavazási kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”