Migránsügyi munkacsoport alakult a kormányzaton belül: a Belügyminisztériumnak, az igazságügyi tárcának, valamint a Miniszterelnökségnek a bevándorlás jogi szabályozásával kapcsolatos aktuális helyzetet kell megvizsgálnia az Európai Unió és Magyarország viszonylatában – közölte Lázár János tegnapi sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy tájékoztatott: a három tárcavezető jelentést készít a jövő pénteki kormányülésre. A Trócsányi László igazságügyi miniszter vezette munkacsoport megvizsgálja a schengeni határvédelemmel, valamint a dublini egyezmény betartásával kapcsolatos kérdéseket, a V4-es együttműködést és a népszavazási kilátásokat is. Emlékeztetett: Magyarország több lépést tett annak érdekében, hogy megvédje határait.
– A kormány álláspontja az, hogy nem fogadunk be senkit, nincs szükség bevándorlásra és arra sem, hogy visszatoloncoljanak hazánkba bárkit is – szögezte le Lázár János. Lapunk kérdésére a miniszter elmondta: az elmúlt évben körülbelül 40-45 ezer emberrel kapcsolatban érkezett be visszatoloncolási igény, amely azon alapult, hogy az érintettek Magyarországon regisztráltak.
– Lényegében senkit nem fogadtunk vissza, mivel ezeket az embereket oda kell visszatoloncolni, ahol beléptek az Európai Unió területére, ez pedig Görögország. Ez egy folyamatos jogi vita az EU-val – hívta fel a figyelmet. Tájékoztatása szerint néhány százan vannak azok a bevándorlók, akik ellen eljárást folytattak le és visszatoloncolták őket Szerbia irányába. Eddig összesen 246 személy részesült nemzetközi védelemben, a többiek vagy elhagyták az országot, vagy kiutasították őket. Az Eurostat beszámolója alapján egyébként míg az uniós országok legtöbbjében csökkent, addig Magyarországon növekedett a beadott menedékkérelmek száma az idei első negyedévben 2015 utolsó három hónapjához képest.
Lázár János kitért a terrorhelyzetre is: a Franciaországban zajló labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben leszögezte, hogy jelenleg nem fenyegeti kiemelt veszély a Magyarországgal kapcsolatos rendezvényeket, azonban „igen nagy” a kockázata annak, hogy az Eb alatt terrorcselekmény következik be. A miniszter a bürokráciacsökkentéssel összefüggésben elmondta: a kormány célja, hogy az állami ügyintézés egyszerű, olcsó és gyors legyen. Emlékeztetett, hogy első körben 110 törvényt módosítottak, ősszel pedig újabb 80 jogszabályi változtatást kezdeményeznek.
– A kormány idén 10 milliárd forintot hagyott az állampolgároknál, hogy olcsóbb legyen az ügyintézés, és 270 kormányablakot adtak át májusig a gyorsabb eljárás érdekében – mutatott rá. Kitért arra is, hogy a kabinet mintegy 40 háttérintézménnyel kapcsolatban hozott döntést a bürokráciacsökkentés keretében a múlt héten. A minisztériumoknak 20 százalékos költségcsökkentéssel kell számolniuk, ez azonban dologi és személyi kiadásokból egyaránt megspórolható. Lázár János hozzátette: az intézkedés háromezer ember elbocsátásával járhat. A jogszabályok legfeljebb hathavi fizetést biztosítanak végkielégítésként, emellett azok a munkaadók kaphatnak járulékkedvezményt, akik az elbocsátottak számára munkát biztosítanak.
A miniszter kérdésünkre elmondta: leghamarabb ősszel alakulhatnak meg a tankerületi tanácsok, amelyek konzultációs fórumként fognak működni. Hangsúlyozta, hogy folyamatos kapcsolatban szeretnének lenni a helyi képviselő-testületekkel, polgármesterekkel részben a „kritikák begyűjtése”, részben az elvárások megfogalmazása érdekében, hiszen minden településnek speciális érdekei vannak az oktatás kapcsán.
Kitért arra is, hogy a kormány a háziorvosok praxisára fordított összeget idén is növeli. Az erre szánt pénz, 10 milliárd forint rendelkezésre áll. A tárgyalások a szaktárca és a kamara között arról folynak, hogy a háziorvosok egyformán vagy differenciáltan kapják az emelést, illetve arról is egyeztetnek, hogy az állami szakrendelőkben dolgozó fogorvosok és a védőnők hogyan részesülhetnek emelésben. Tájékoztatása szerint eldőlt, hogy a középfokú végzettségű bölcsődei dolgozók jövőre bérkiegészítést kapnak, ami országos szinten 7 milliárd forintot tesz ki.