A rendezvényen tízfős magyar küldöttség is részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek vezetésével. Hangsúlyozta, hogy a budapesti kongresszus bemutatkozás lesz a világegyház és a civil világ előtt is. A bíboros-érsek szólt a kongresszust megelőző négyéves felkészülés fontosságáról is, amelynek során meghatározzák a rendezvény pontos témáját, teológiai bizottságot alakítanak, és lelkileg is felkészülnek. – Nagyon komoly pasztorális előkészítésnek nézünk elébe, ezt kell majd teljes energiával szervezni – mondta. A katolikus egyház tanítása szerint az oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő egyhetes, a híveket és a hivatalos delegációkat a világ minden részéről fogadó kongresszust négyévente rendezik meg. Az 1881 óta megtartott világeseménynek Magyarország második alkalommal ad majd otthont.
A Fülöp-szigeteki Cebu városában január 24-én kezdődött 51. kongresszuson 200 bíboros és püspök, valamint a világ 72 országából érkezett 12 ezer küldött vett részt. A világkongresszus záró szentmiséjét Charles Maung Bo rangooni bíboros-érsek, a pápa legátusa mutatta be Cebu városa mellett, több mint egymillió hívő előtt. A szertartás végén Piero Marini érsek, a kongresszusok szervezéséért felelős pápai bizottság elnöke nyújtotta át a pápa videoüzenetét, amelyben bejelentette a budapesti kongresszust – számolt be közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága. Tóth János Csabának, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye sajtóreferensének tájékoztatása szerint Erdő Péteren kívül a magyar küldöttség tagjai között volt Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyés püspök és Székely János esztergom–budapesti segédpüspök is.
A nemzetközi eucharisztikus kongresszus a világ minden részén megmozgatja a híveket, valószínűleg több tízezer külföldi vendég érkezik majd Budapestre, miként 82 évvel ezelőtt is. Az egyezések sora azonban nem ér itt véget: az 1938-as budapesti kongresszust szintén a Fülöp-szigeteken, akkor Manilában jelentették be, ahol a 33. kongresszust tartották. Az 1938. május 25–29. között megtartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust óriási szervezőmunka előzte meg Magyarországon. Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a pápa legátusa – a későbbi XII. Pius pápa – és a résztvevők többsége úgy vélte: a budapesti ünnepségnek a lelki élet elmélyítése mellett politikai üzenete van: a nemzetiszocializmus és a kommunizmus elutasítása. A pápai legátus megnyitóbeszédében Magyarországról mint a keresztség régi védőbástyájáról beszélt. Azt mondta: a legfőbb cél, hogy „megvédjék az egyházat és a keresztény kultúrát a hittagadás és a társadalmi forradalom vezetői ellen”.
Az önmagában is hatalmas ívű nemzetközi eseményt összekapcsolták a Szent István-emlékévvel, ami a szentté avatott államalapító király halálának 900. évfordulójáról volt hivatott megemlékezni. A világkongresszusra a küldöttek és a vendégek 33 országból érkeztek, mintegy 50 ezren, a hazai résztvevők száma egyes helyszíneken elérte a félmilliót is. A Hősök terén a római Szent Péter-bazilika oltárának mását építették fel, a Duna-hidak akkor kaptak először díszkivilágítást, 14 templomot is erre az alkalomra újítottak fel. Több tízezres körmenetek, különleges éjszakai szentségimádások, majd félmilliós szentmisék, pazar budapesti díszkivilágítás, hatalmas és díszes vendégsereg tette emlékezetessé hívőknek és nem hívőknek, katolikusoknak és más vallásúaknak egyaránt az eseményeket.