A világ számos országában, például az Egyesült Királyságban teljesen természetes, hogy a kórházakban, a szakrendelőkben vagy a háziorvosi szolgálatokban nem minden esetben orvosok, hanem sokszor magasan képzett ápolók látják el a betegeket. Ők végzik el például a krónikus betegek – magas vérnyomásban szenvedők, cukorbetegek – időszakos vizsgálat, ellenőrzik a leleteket, sőt felírják az újabb adag gyógyszereket. Hamarosan mindez hazákban is valóssággá válhat, mert ősszel a három vidéki egyetemen elindul az úgynevezett kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolók képzése – tudta meg a Magyar Idők a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánjától. Betlehem Józsefet még december 1-jén bízta meg az emberi erőforrások minisztere az itthon újdonságnak számító ellátási modell kidolgozásával és koordinációjával, ám – mint megtudtuk – az előkészítés már hónapokkal ezelőtt elkezdődött.
Kibővített hatáskörű ápolókat képeznek ősztől három vidéki egyetemen
A jogszabály, amely lehetőséget ad arra, hogy az ápolók a főiskolai diploma megszerzését követően, másfél éves egyetemi képzés keretében megszerezzék az új, MSc-fokozatú végzettséget, már tavaly augusztusban megszületett. A három vidéki egyetem ez év őszétől fogadja is a jelentkezőket, mégpedig hat specializációban, amelyek lefedik azokat az egészségügyi területeket, ahol a legnagyobb az orvoshiány. Ezek az alapellátás, a sürgősség, a geriátria (idősgondozás), a műtétek körüli tevékenység, az aneszteziológia és az intenzív terápia. – Egyetemenként és területenként 20-20 jelentkezőt fogadnak, azok számára pedig, akik eddig nem tudtak a lehetőségről, augusztusban pótfelvételit hirdetnek – mondta a miniszteri biztos.
A képzés sikere érdekében az állami ösztöndíj-lehetőség mellett a tervek szerint speciálisan erre az MSc-fokozatra is kidolgoznak majd egy ösztöndíjrendszert, amely havonta akár százezer forint támogatást is jelenthet. Az intézményeket pedig – azért, hogy érdekeltté tegyék dolgozóik ilyen jellegű továbbképzésében – egyfajta helyettesítési kompenzációban részesítenék.
Az első magyar non-doktorok 2019-ben végeznek, ám azt Betlehem József is elismerte: ennél lényegesen több időre lesz szükség ahhoz, hogy az egészségügy rendkívül merev, hierarchizált világában az orvosok és a betegek is elfogadják majd őket. – Az orvosoknak azt kell megérteniük – mondta –, hogy az ápolói hierarchiában is újdonságnak számító szerepkör nem a bosszantásukra, hanem ellenkezőleg, a túlterheltségük csökkentésére jön létre. Természetesen elengedhetetlen, hogy az érintett szakmák képviselőivel pontosan meghatározzák, milyen esetekben láthat el beteget egy egyetemi végzettségű ápoló. De egy négyéves főiskolai, majd egy másfél éves egyetemi képzést követően egy betegvizsgálat éppúgy rájuk bízható majd, mint az orvosegyetemről hat év után frissen kikerült doktorra. Sőt a tervek szerint egy stroke-gyanús beteg számára is elrendelhetik majd az alaplabor-vizsgálatokat vagy akár a CT-t is, hogy minél gyorsabban megtörténjen a kivizsgálás, és mire a beteg szakorvoshoz kerül, már meglegyenek a pontos diagnózishoz szükséges leletek. Ezzel éppúgy gyorsítható a betegellátás, mint például azáltal, hogy egy várhatóan szövődménymentes alkartörés ellátását vagy egy reakciómentes seb kezelését akár teljes egészében az egyetemi végzettségű ápoló koordinálja.
