Fülöp Attila, miután román nemzetiségi és oktatási vezetőkkel tárgyalt, kifejtette, hogy 2010 és 2015 között megduplázódott a magyarországi román nemzetiségnek nyújtott támogatás összege, 137 millió forintról 270 millióra nőtt. Ebben benne van a kulturális autonómiát biztosító nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása mellett az egyéb programok, például táboroztatás vagy a civil pályázatok finanszírozása is – jelezte.
Hozzátette, az elmúlt két évben a Magyarországon élő nemzetiségek támogatására fordítható keret is a kétszeresére, 8 milliárd forintra nőtt.
Fülöp Attila közölte: a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata idén 150 millió forintos extra támogatást kap a 160 gyermek oktatását végző battonyai óvoda és általános iskola felújítására. A család és az egyházak mellett az iskolák jelentenek erős összekötő kapcsot a magyarországi román fiatalok számára – fogalmazott.
A helyettes államtitkár utalt arra, hogy 2011-ben ez volt az első oktatási intézmény, amelynek a fenntartását a román önkormányzat átvette, azóta összesen nyolc iskolát tartanak fenn.
Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló a sajtótájékoztatón elmondta: jó kapcsolatot ápolnak a magyar kormányzat képviselőivel, a szószólói intézmény 2014-es létrehozása pedig sokat segített a nemzetiségeknek, ugyanis így nemcsak a törvények véleményezésére van lehetőségük, hanem részt vehetnek a teljes törvényalkotás folyamatában, és törvénykezdeményezési joguk is van. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatára utalva, miszerint új lendületet kell adni a magyar-román együttműködésnek, Fülöp Attila elmondta: a magyar kormány az itt élő nemzetiségeknek adott támogatásokkal és intézkedésekkel, így a szószólói intézmény létrehozásával, a nemzetiségi önkormányzatok támogatásával, az oktatási intézményeket fenntartó nemzetiségi önkormányzatok külön finanszírozásával, valamint az összesen 8 milliárd forintos keretösszeggel példaértékűen támogatja az itt élő nemzetiségieket.
„Mindannyiunk érdeke, hogy bővebb identitástudattal rendelkező országban éljünk”- fogalmazott, hozzátéve, hogy reményei szerint ez követendő példa más országok kormányai számára is.
Kreszta Traján szerint az országos román önkormányzat híd szerepét töltheti be a két ország viszonyának javításában.
Az MTI kérdésére válaszolva a nemzetiségi szószóló elmondta: a Méhkeréki Román Nemzetiségi Kétnyelvű Általános Iskola települési önkormányzat általi átvételét elhibázott lépésnek tartja, ugyanis ahhoz az államháztartási, a nemzetiségi és a közoktatási törvényt is módosítani kellene, ellenkező esetben nem lesz biztosított az intézmény finanszírozása.
Méhkeréken december közepén tartottak népszavazást arról, hogy a román nemzetiségi települési önkormányzat a 2016/2017-es tanévtől kezdeményezni fogja az oktatási intézmény fenntartói jogának átvételét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik). A helyi népszavazáson a választásra jogosult 1824 állampolgár közül 948-an szavaztak az átvétel mellett, 39-en ellene.
Kreszta Traján szerint a méhkeréki egy átalakult önkormányzat, és nem nevezhető igazi román nemzetiségi önkormányzatnak. Hozzátette: jelenleg úgynevezett véleményezési eljárást folytatnak, ugyanis több szülő is megkereste őket, hogy szeretnék, ha az országos román önkormányzat venné át az iskolát, és tizenháromból kilenc pedagógus is ezen a véleményen van – mondta.
Az országos önkormányzat által átvett intézmények mindegyikében nőtt a gyereklétszám – jelentette ki. A nemzetiségi szószóló szerint most a méhkeréki önkormányzatnál – amelynek több tagja az országos román önkormányzat munkájában is részt vesz – „pattog a labda”.
