Nemzettudat és nemzeti identitás címmel tartott konferenciát Sopronban a Széchenyi Társaság és a soproni Perkovátz Ház Baráti Köre a napokban, magyarországi és a határon túli civil szféra képviselőinek részvételével. Felvidékről a Szövetség a Közös Célokért Társulás, Kárpátaljáról a református püspök és a Magyar Civil Szervezetetek Erdélyi Szövetsége, a Vajdaságból a Pannon TV, Muravidékről a lendvai nemzeti önkormányzat, Burgenlandból a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke vett részt a találkozón. A konferencia egyik célja az volt, hogy ezek a szervezetek és képviselőik megismerhessék egymást, és együttműködhessenek a későbbiekben.
– Az identitáshoz kapcsolódó kulturális örökségek, a nemzeti múlt és nemzeti szuverenitás kérdéskörét igyekeztünk körbejárni – mondta el a Magyar Időknek Rubovszky András (képünkön), a Széchenyi Társaság főtitkára, aki egyúttal az esemény egyik szervezője volt. – A nemzettudat erősítésében a hungarikumoknak is szerepük van, amelyek közül sokan csak a pirospaprikát és a pálinkát ismerik, holott ide tartozik például Széchenyi István szellemi hagyatéka vagy a solymászat is – fejtette ki Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár.
A nemzettudat alkotmányos biztosítékairól Stumpf István alkotmányjogász tartott előadást, a tömbben élő nemzetiségek azonosságtudatáról Duray Miklós felvidéki politikus, író beszélt. A szórvány helyzetéről Bodó Barnabás, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora prezentált, aki úgy fogalmazott: a szórvány mindennapi döntéshelyzet a nyelvek között, és az anyanyelv tudatos választása mindig a nehezebb, de szebb út. Hozzátette, a szórványok anyaországi támogatása fontos, de nem szabad elfelejteni a támogatások hatását is vizsgálni. Pecze Csongor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktori iskolájának hallgatója az Európai Unió keretei közti nemzeti identitásról és az ezek között feszülő ellentétekről, kihívásokról beszélt. Kiemelte, ahogy Széchenyi Istvánban találkozott az európai, a keresztény és a magyar identitás, ugyanerre a hármas egységre lenne szükség napjainkban is.
A résztvevők az új ukrán oktatási törvény ellen levélben fogalmazták meg tiltakozásukat, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek juttatnak el. Rubovszky András úgy fogalmazott, a miniszter amúgy is eltökélt pozícióját szeretnék erősíteni, és támogatni a kormányt: tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ukrán törvényhozás mielőbb visszavonja a rendelkezést.