Az ügyész viszont Horváth Miklós hadtörténész esetében hívta fel a figyelmet arra, hogy a rendszerváltás előtt a Magyar Néphadsereg kiképzőközpontjának politikai osztályát vezette.
Horváth Miklós rámutatott, hogy minden tudományos fokozatát a rendszerváltás után szerezte, ugyanakkor azt is megjegyezte: a személyi anyagokban semmit nem fognak találni róla, mert a rendszerváltás idején mindenkinek lehetőséget adtak arra, hogy kivegye a rá vonatkozó iratokat.
Mint ismert, a most 94 éves Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában, amely a forradalmat követően sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Ezek közül a vádirat tartalmazza a budapesti Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án történt, három halálos áldozatot követelő sortüzet és a két nappal később, Salgótarjánban lezajlott eseményeket, ahol karhatalmisták és szovjet katonák fegyvereitől negyvenhat fegyvertelen tüntető halt meg, köztük nők és gyerekek. Az eljárás központi kérdése, hogy Biszku Béla mennyiben tehető felelőssé ezekért a véres sortüzekért.
Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Az ügyész életfogytiglanért, a védő hatályon kívül helyezésért fellebbezett. Júniusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság, felderítetlenség miatt megsemmisítette az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított. Így került vissza az ügy az elsőfokú bírósághoz, új eljárásra. A per tárgyalása a jövő héten tanúk meghallgatásával folytatódik.
A legfőbb ügyész a Kúriához fordult
Polt Péter legfőbb ügyész törvénysértőnek tartja a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben hozott júniusi határozatát, amelyben a táblabíróság új eljárás lefolytatását írta elő, ezért jogorvoslati indítványt terjesztett a Kúria elé – írta a Magyar Hírlap. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a lapnak elmondta, hogy az indítvány szerint a másodfokú bíróság nem tárt fel az elsőfokú bíróság által elkövetett relatív eljárási szabálysértést, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, emellett a másodfokú bíróság a megismételt eljárás lefolytatására előírt bizonyítást maga is felvehette volna, felderítve a tényállás hiányolt részét.