„Önök segítenek nekünk magyaroknak abban, hogy irodalmunk világirodalmi rangú legyen” – fogalmazott Áder János. Hozzáfűzte: a külföldi műfordítók munkája révén nem csupán egy-egy szerző munkáját ismerhetik meg a világ olvasói, hanem a magyarok történelméről, szokásairól, hagyományairól, tragédiáiról és dicsőséges pillanatairól is többet tudhatnak meg.
Kosztolányi Dezsőt idézve a köztársasági elnök úgy vélte: a fordítás olyan, mint gúzsba kötve táncolni.
A jól sikerült fordításban éppen az a zseniális, hogy ebből a kötöttségből semmi nem érződik – mondta Áder János, aki felidézte azt is: legutóbb 40 éve rendeztek hasonló találkozót Budapesten, Ady Endre születésének centenáriumához kapcsolódva.
A meghívott mintegy 100 vendég 26 országból érkezett a Magyar Irodalom Műfordítóinak Találkozójára, Budapestre a Petőfi Irodalmi Múzeumon (PIM) belül működő Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda szervezésében.
Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a fogadáson kiemelte: Arany János fontosnak tartotta, hogy a világirodalom része legyen a magyar köztudatnak.
„Az ő jegyében járunk el, amikor azt mondjuk, hogy a magyar irodalom része kell legyen a világ köztudatának” – fűzte hozzá.
A résztvevő műfordítók angoltól kezdve a lengyelen át a törökig 24 különböző nyelvre fordítják a magyar irodalom remekeit, köztük Nádas Péter, Spiró György és Tóth Krisztina köteteit. Az Arany-emlékév keretében rendezett találkozó vasárnap a balatonfüredi Fordítóházba tett kirándulással, majd Nádas Péter és fordítóinak beszélgetésével indult.
Hétfőn és kedden előadások és kerekasztal-beszélgetések sorát rendezik meg a PIM-ben, de lesz könyvbörze, és a résztvevők megismerkedhetnek a friss magyar szépirodalmi, valamint gyerek- és ifjúság irodalmi kínálattal is – derül ki a múzeum MTI-hez eljutatott tájékoztatásából.