– Ha nem fordulunk szembe a kötelező betelepedési kvótára tett javaslattal, és azt elfogadják, akkor nem Magyarországon, hanem Brüsszelben mondják meg, kivel kell együtt élnünk, milyen etnikai összetételű lesz az ország a jövőben – hangsúlyozta a miniszterelnök a Kossuth rádióban pénteken. Szerinte nem a dublini szabályokat kellene átírni, hanem a schengenieket betartani és kiegészíteni, amire Magyarország javaslatot is tesz. Ugyanakkor tényszerű félreértésnek nevezte, hogy hosszú távon bármit megoldana a törökökkel történt megállapodás.
Mint fogalmazott, az csupán a balkáni haladás megállítását eredményezi. – Gond van ugyanakkor a már bent lévő, 1,5 millió migránssal, miközben egyéb útvonalak is előtérbe kerülhetnek – tette hozzá.
A miniszterelnök kijelentette: a kormány terrorellenes intézkedéscsomagja a nyugati országokéhoz hasonló eszközöket adna a hazai szervezeteknek. Orbán Viktor szerint a felelős ellenzéknek partnernek kell lennie abban, hogy javuljon a terrorelhárítási képesség.
A kormányfő utalt arra is, hogy az ellenzék technikai kérdéseket vetett fel az előterjesztéssel kapcsolatban. Bár a kabinet tiszteletben tartja az emberi jogokat védő álláspontot, de szerinte azok másodlagosak akkor, amikor a magyar emberek élete kerülhet veszélybe. Megismételte: bár a legutóbbi terrortámadás nem Magyarországon történt, az valójában az unió ellen, így ellenünk is irányult.
– Az ellenzék azonban nem veszi elég komolyan a fenyegetést – szögezte le. Orbán Viktor az interjúban arról is beszélt: a jövőben a fontos információknak egy központba kell befutniuk, hogy azok összefüggései azonnal kiderüljenek, ezért egy ilyen rendszer kiépítését szorgalmazza. Hangsúlyozta: nem akarja, hogy megismétlődjön az, ahogyan a kommunizmusban a saját állampolgárok ellen használták fel a biztonsági szolgálatokat, „de Európában ma egy biztonsági válságot élünk át”.
Orbán Viktor úgy véli, a törökökkel aláírt migrációs egyezmény hosszú távon nem old meg semmit
A kormányfő a tagállamok titkosszolgálatai együttműködésének nehézségeivel kapcsolatban kijelentette, mindennél fontosabb, hogy a felek tájékoztassák egymást arról, ha tudomásuk van egy esetleges terrorcselekményről a partnerországban. Úgy fogalmazott: egy bizalmi alapon működő koordinációs egyeztetés, információátadás szükséges lesz a jövőben. Kiemelte: minden ilyen hírt komolyan kell venni.
Közben eldőlt, hogy Lengyelország támogatja és csatlakozik Magyarországnak a kötelező menekültbefogadási kvóta ügyében az Európai Bírósághoz benyújtott decemberi keresetéhez. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter jelentette be a hírt Krakkóban, miután magyar kollégájával, Trócsányi Lászlóval tárgyalt. – A lengyel és a magyar kormány sok pontban rokon politikát folytat, azon az állásponton vagyunk, hogy a magyar panasz teljes egészében megalapozott – fogalmazott a lengyel tárcavezető.
Értékelik a boltzár tapasztalatait
A kabinet hétfőn áttekinti a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény egyéves tapasztalatait, majd további lépésekről is dönthetnek. Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint nyilvánosságra hozzák majd azt a jelentést, amely tartalmazza a szakszervezetek és a munkavállalók álláspontját, valamint az arra vonatkozó adatokat is, hogy csökkent-e a forgalom a kiskereskedelemben, illetve átterelődött-e a nagyobb áruházaktól a kisebbekhez. Emlékeztetett: a kormány nem szeretné megfosztani az embereket attól a lehetőségtől, hogy vasárnap otthon lehessenek a családjukkal, de attól sem, hogy munkát végezhessenek. A kabinet az elmúlt egy évben egyeztetett arról, hogy a vasárnapi szabadnapot hogyan lehetne kiterjeszteni más szektorokra is.
