Négy év alatt összesen két esztendőt töltött Argentína három tartományában Zsonda Márk néprajzkutató, aki a Kőrösi Csoma Sándor-programban magyar származású emberek felkutatásán dolgozott. A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által lebonyolított kezdeményezés célja, hogy megszólítsák a diaszpórában élő magyarokat, megszervezzék a közösségi és kulturális életüket, fejlesszék magyarnyelv-ismeretüket. A szintén az államtitkárság támogatását élvező Mikes Kelemen-programban a külföldön, elszórtan élő magyarok tárgyi örökségét gyűjtik össze, szállítják Magyarországra és gondoskodnak azok méltó felhasználásról.
– Négy évvel ezelőtt Chaco provinciába, Észak-Argentína egyik legszegényebb tartományába kerültem ki először. Semmit nem tudtunk arról, hogy élnek-e ott magyarok, és ha igen, akkor mennyien. Adatgyűjtés, majd tudományos kutatás után nagyon sok magyar gyökerű családot sikerült beazonosítanom – fogalmaz Zsonda Márk. A fiatal néprajzkutató jellemzően olyan magyarok leszármazottjaival találkozott, akik az első világháború után, főleg az elcsatolt területekről kerültek ki Argentínába. Azért választották az emigrációt, mert úgy kalkuláltak, hogy egy újabb világháború következhet, és nem akartak magyarországi testvéreik ellen harcolni. A férfiak vasútépítéshez, erdőirtáshoz vagy üzemekbe mentek dolgozni.
A néprajzkutató három év alatt 900 órányi foglalkozást tartott a felkutatott magyar családoknak: néptáncot és magyar nyelvet tanított nekik, emellett gyermekeket készített fel ösztöndíjra. Összesen 97 növendékkel foglalkozott, akik főként 13–33 éves fiatalok voltak, de egy-egy idős ember is járt a foglalkozásokra. Többüknek régi vágya volt, hogy eljusson Magyarországra, és akinek ez sikerült, földet és vizet vitt az ősei sírjára Argentínába.
A kutatások során kiderült az is, hogy Coronel Du Graty és Villa Ángela településeken korábban működtek magyar egyesületek, de az utóbbi időben már szinte csak a hurka- és kolbásztöltésben merült ki a hagyományok ápolása. Zsonda Márk munkájának köszönhetően azonban új lendületet kapott a magyar közösségi élet, és egy építész, Alejandro Luis Pajor tervei alapján megújul a helyi magyar egyesület Villa Ángela településen – a városnak magyar polgármestere van –, amit Oscar Domingo Peppo, a provincia kormányzója több millió pesóval támogat. A magyar kormány is segíti a fejlesztést, az egyesület központja nagyon modern lesz. Emellett Villa Ángelán tiszteletbeli konzulátust hoznak létre, amelynek vezetője a tervek szerint éppen Alejandro Luis Pajor lesz.
Zsonda Márk 2016. október 8. és december 8. között már a Mikes Kelemen-programban tért vissza Chaco tartományba, ahol összesen több mint 80 különböző vezetéknevű magyar családot sikerült beazonosítania. Emellett a megtalált könyvállományt a Villa Ángela-i Magyar Egyesületbe gyűjtötte össze, a kiadványok egy észak-argentínai mobil kölcsönkönyvtár részét képezik.
A néprajzkutató tavaly decemberben Mendoza provinciában folytatta a kutatómunkáját, itt, a tartományi fővárosban 43 magyar gyökerű családot talált, közülük nyolccal megalapítottak egy magyar kört. A közösség ma már önállóan szerveződik: néptáncot tanulnak, hazai ételeket főznek, recepteket cserélnek és ünnepi összejöveteleket tartanak. Az első találkozót Szűcs Zsuzsanna házában szervezték meg. Az asszony felmenője 1956-ban vándorolt ki Argentínába, csakúgy, mint a Mendoza tartományban élő magyarok többsége, de élnek a provinciában az első és a második világháború után kiköltözött családok leszármazottjai is. – A napokban egy olyan születésnapi rendezvényről kaptam fotókat, ahol magyar címeres tortát kapott az ünnepelt, de korábban húsvétra tojásokat is festettek. Ma már 31 család jár össze. A fiatalok most azt vizsgálják, hogy miként tudnának Magyarországra jönni tanulni – mondja Zsonda Márk.
A szakember utolsó állomáshelye Misiones tartomány volt, a provincia Paraguay és Brazília határán fekszik, a terület nagy részén őserdő található. Errefelé az emberek a megművelt területeken yerba matét termesztenek, amiből teát készítenek. A tartományban – főként Corpus Christi településen és Gobernador falvakban – csaknem harminc magyar származású családot talált Zsonda Márk, közülük tízzel tudott is találkozni. Nehéz megoldani, hogy az itt élő emberek összejárjanak, mert akár 4-5 órányi autóútra laknak egymástól. – A legnagyobb hatással a Tompos család volt rám, úgy beszélgettek velem, mintha anyaországi magyarok lennének, pedig már mindannyian kint születtek. A család egykoron nagyon gazdag volt, de néhány évtizede bedőlt a yerbaültetvényük. A nehézségek ellenére Tomposék nagyon műveltek, széles látókörűek, sokat tudnak Magyarországról. A családnak még saját találmánya is van, a maniókából készült likőr le is van védve, emellett kávéval és borral is foglalkoznak. Most befektetőt keresnek – jegyzi meg a néprajzkutató.
Zsonda Márk több egyetemmel is felvette a kapcsolatot, és megpróbálta felkutatni több magyar származású professzor hagyatékát. – A szentendrei skanzen is felfigyelt a munkámra, és a közreműködésemmel hazahozzuk a Pajor család 1917-ben épült parasztházát és a gazdasági udvart Argentínából – fűzi hozzá.
Félezer ösztöndíjas
Csaknem ötszáz ösztöndíjas vett részt 2013 óta a Kőrösi Csoma Sándor-programban. Az első évben, 2013-ban még csak 47-en kerültek ki a diaszpóraközösségekhez az Egyesült Államok városaiba (15 fő), Kanadába (5 fő), Európába (13 fő), Dél-Amerikába (4 fő), Ausztráliába (8 fő), Dél-Afrikába és Izraelbe (1-1 fő) – tájékoztatott a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. A következő évben a létszámkeret a duplájára emelkedett, így az ösztöndíjasok újabb államokba is ellátogathattak. A program idén ötödik alkalommal indul el, 2017-ben már 115 ösztöndíjas utazik most már Új-Zélandra, Norvégiába, Dániába, Spanyolországba, Portugáliába és a tengerentúli országokba is.