A törvényszék a kuriózumnak tekinthető ügy részleteiről nem tájékoztatott, azt azonban a korábbi hírekből tudni lehet, hogy – törvényességi felügyeleti jogkörében – egy új törvény alapján maga az igazságügyi miniszter fordult bírósághoz a Budapesti Ügyvédi Kamara törvényes működésének helyreállításáért. Ismert még, hogy a törvényszék a tárcavezető kérésére felügyelő biztost rendelhetne ki, majd a biztos hívhatná össze az új kamarai közgyűlést. A szakembernek joga lenne arra is, hogy kijelölje a választási bizottság és a jelölő bizottság elnökét, tagjait. A kamarában ugyanis új választ kellene tartani, hiszen a Fővárosi Törvényszék, majd az ítélőtábla nemrégiben megsemmisítette a köztestületnek a 2014. évi kamarai választással összefüggő határozatait.
A Magyar Ügyvédi Kamara október 12-ei állásfoglalása még azt tartalmazta, hogy az ítéletek miatt a korábbi, vagyis a 2010-ben megválasztott tiszti kar viheti az új választásig az ügyeket és készítheti elő a következő szavazást. A miniszter keresetének benyújtása után azonban október végén az országos köztestület – az új törvény alapján – főként megyei kamarákat és ügyvédeket jelölt ki a budapesti ügyek vitelére. Talán mondani sem kell, hogy több ügyvéd ezt a kamarai határozatot is megtámadta a bíróságon, a törvényszéknek tehát erről is tárgyalnia kell majd.
A bonyolult jogi vita az eddig napvilágot látott különféle elemzések szerint a nagy létszámú független köztestület életét átalakító számos belső ellentmondást takar. A szakma képviselői közül ugyanis eddig talán még sosem álltak ennyien perben, haragban egymással.
