A magyarság elleni fegyveres harcot 1849. október 6. után felváltotta a magyarság ellen folytatott kultúrharc, amelyet az idegen politikai önkény kísért és segített, és tapasztalható napjainkban is – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a felvidéki Nyárasdon tartott megemlékezésen.
„Ebben a kultúrharcban legelőször azt támadták meg, ami szellemi kovásza volt az 1848-as forradalomnak: a magyar nyelvet és annak gyökereit” – fogalmazott. Hozzátette: a magyarság elleni tudatos kultúrharc változó eszközökkel és módszerekkel végig zajlott a XX. században és tapasztalható napjainkban is.
Kövér László szerint mindig azokat támadják, akik a magyarság öntudatát akarják erősíteni, akik meg akarnak maradni keresztényeknek, magyaroknak, férfiaknak és nőknek, és egy olyan Magyarországot akarnak, amely magyar ország marad, olyan Európát akarnak, amely az európai embereké marad az eljövendő nemzedékek számára is.
„Mindig azokat támadják, akik az öntudatunkat erősítik”
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Az Országgyűlés elnöke szerint az aradi vértanúk kivégzése utáni megtorlással a magyarságot szerették volna megfosztani nemzeti büszkeségétől, mert akit alattvalónak szánnak, annak nem öntudatosnak kell lennie, hanem bűntudattal és identitászavarral kell küszködnie.
– Akik támadnak, azok önmagukat haladóknak nevezik, akiket támadnak, azokat maradiaknak titulálják. Vagy nacionalistáknak, populistáknak, idegengyűlölőknek, kirekesztőknek, ami a hivatalos közvélemény szerint az adott időben a legkedvezőtlenebb megítélést vonja maga után – fogalmazott Kövér László, majd hozzátette: „Akik támadnak, azok mindig bűntudatot akarnak kényszeríteni a magyarságra.”
Az Országgyűlés elnöke a felvidéki Nyárasdon tartott megemlékezésen mondott beszédet
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A politikus hangsúlyozta, az 1848–49-es magyar forradalom, hőseink teljesítménye és mártíriuma kötelez bennünket, hogy a XXI. században is legyünk a megmaradás emberei, maradjunk a megmaradás nemzete a Kárpát-medencében, és a megmaradást választó európai sorstársainkkal együtt tegyünk meg mindent, hogy Európa is megmaradjon a keresztény kultúrájú népek közös otthonának.
Kövér László emlékeztetett arra, hogy Széchenyi István 1848 márciusában egy önálló Magyarországot remélt, amelyet nemzetközi térben csak az önérdekűség vezérelhet, és Kossuth Lajosék is már pontosan tudták, hogy a nemzet csak saját érdekei mentén haladva emelkedhet fel, idegen érdekeket követve sohasem.
A kormány 2001-ben nyilvánította a nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor a forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap, Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
