Zárt ajtók mögött, másodszor is másodfokú ítélet születik ma a Fővárosi Ítélőtáblán a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatát megrázó kémügy peré-ben. A Gyurcsány-kormány két egykori titkosszolgálati vezetőjét és volt titokminiszterét egyszer már elítélték, majd felmentették a vádak alól. A vádhatóság szerint azonban bűnösek: Galambos Lajosra, az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjének, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) a volt főigazgatójára letöltendő, Galambos utódjára, Laborc Sándorra és a polgári titkosszolgálatokat felügyelő egykori miniszterre, Szilvásy Györgyre, valamint a per civil vádlottjára, P. Lászlóra felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérték. A vádlottak az eljárásban végig tagadták, hogy elkövették volna a vádban szereplő bűncselekményeket, és védőikkel közösen felmentést kértek.
Emlékeztetőül: a Katonai Ügyészség Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. László cégvezetőt bűnpártolással vádolja. A Debreceni Törvényszék 2013-ban első fokon egy évtől két év tíz hónapig terjedő letöltendő börtönre ítélte a vádlottakat.
Laborc és jogi képviselője, Zamecsnik Péter – az érintettek felmentést kértek
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon 2015-ben eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a verdiktet, és új elsőfokú eljárást rendelt el. A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa tavaly szeptemberben a vádlottak felmentéséről rendelkezett.
Amennyiben ma ismét felmentik a vádlottakat, az ítélet jogerős lesz, hiszen azonos ítélet születik, mint első fokon. Amennyiben elítélik a vádlottakat, harmadfokra, a Kúria elé kerül a kémper. Az a ritka eset is előfordulhat, hogy a második másodfok ismét megsemmisíti az elsőfokú döntést például konkrét eljárási hibák vagy az indoklás hiányosságai miatt, és új elsőfokú eljárást rendel el. A kémper mindenesetre csak akkor ér véget, ha ma felmentik a vádlottakat.
Az ügy lényege, hogy Galambos Lajos 2007-ben bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt. A P. László vezette biztonsági cég közreműködésével hozott szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint az NBH szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is juthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok figyelmen kívül hagyhatta a figyelmeztetést. A szakminiszter elleni vád alapja, hogy amikor értesült Galambos tettéről, elmulasztotta megtenni a feljelentést, a Laborc Sándor elleni vád alapja pedig az, hogy nem intézkedett, amikor szembesült elődje tettével.
Tudjon a közvélemény a botrányról
A lapunk szombati számában a vele készült interjúban az üggyel kapcsolatban Lázár János azt mondta, számára megkérdőjelezhetetlen, hogy Szilvásy György minisztersége idején a magyar kormány egy külföldi titkosszolgálatot beengedett az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal épületébe. Ez felbecsülhetetlen kockázatot jelentett, és megtépázta a magyar titkosszolgálatok tekintélyét nemzetközi szinten. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: folyamatban van az ügy titkosítás alóli feloldása, de az adatvédelmi és jogi helyzet meglehetősen bonyolult. A cél szerinte az, hogy a közvélemény minél többet megtudhasson erről a botrányos ügyről.
