Ma dönt az Európai Parlament Kovács Béla jobbikos politikus mentelmi jogáról. A brüsszeli plenáris ülésen a testület vita nélkül mondja ki a határozatot.
A Jobbik uniós képviselője mentelmi jogának felfüggesztését azért kérte a magyar ügyészség, mert az a gyanú vetődött fel, hogy orosz érdekek mentén az európai közösség intézményei ellen folytatott kémtevékenységet. Az Európai Parlament jogi bizottsága zárt ülésen, hónapokon keresztül tartó, alapos vizsgálat után hétfőn hozta meg többségi döntését a lengyel Tadeusz Zwiefka jelentéséről, és úgy határozott, hogy a plénum elé terjeszti Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését.
A jobbikos politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2014 április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács Béla több fórumon is tagadta a vádat. Az új Btk. szerint január óta ez a hazaárulással azonos súlyú bűncselekmény, amelynek elkövetője kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztéssel sújtható.
A hétfői döntés után a Jobbik közleményben tudatta, hogy üdvözlik a döntést. Mint írták, abban bíznak, hogy felfüggesztik politikustársuk mentelmi jogát, és a független magyar bíróság előtt tisztázza magát az EP-képviselő. Kovács Béla az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy együttműködik a hatóságokkal és abban bízik, hogy minél gyorsabban vége lesz az ügynek. Ugyanakkor kiemelte, reméli, hogy tisztességes eljárásban lesz része.
Az ellenzéki pártok közül az Együtt a hétfői döntés után azt követelte, hogy a jobbikos politikus azonnal mondjon le mentelmi jogáról és mandátumáról is, valamint számoljon be a nyilvánosságnak arról, milyen kapcsolatai voltak orosz titkosszolgálatokkal vagy egyéb szervezetekkel.
A Jobbiknak már korábban is volt hasonló ügye, amikor egy feljelentés nyomán Morvai Krisztina EP-képviselő mentelmi jogámak felfüggesztése került szóba, ám ez az eljárás megszünt.
