A kormány elszánt, hogy 2021-re az EU-s források tekintetében leválassza Pest megyét Budapestről, „akár azon az áron is, hogy a teljes megyestruktúrát átalakítja” – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy gazdasági konferencián. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a Miniszterelnökség keretében dolgozó munkacsoport még nem végzett a feladattal. Érzékeltette: át kell gondolni, hogy egy Budapest nélküli „lyukas régió” jöjjön-e létre, vagy Pest megye „feloszlik” a környező megyék között.
Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnökét nem érte váratlanul Lázár János bejelentése. – A kollégáim Csath Magdolna közgazdásszal megelőző tanulmányokat készítettek, amelyet elküldtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak – mondta el a Magyar Időknek a közgyűlés elnöke. Hozzátette: az anyag pontosan leírja, hogy a megye nem közelít, hanem inkább leszakad az uniós átlagtól. Az elnök érzékeltetésként elmondta: a 196 magyar járás 30 legfejletlenebbjéből három a megyében található. Pest megyét az uniós átlag tekintetében Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megye is megelőzi. Leszögezte: meg kell állítani a leszakadást. Ami a „lyukas régiót” illeti, az elnök szerint erre is van példa: Prága és a körülötte lévő megye önállóan működik.
– A Pest Megyei Kormányhivatal minden változást támogat, amely hozzájárul a megye fejlődéséhez. Mindig a kormány által meghatározott struktúrában hajtjuk végre állami feladatainkat – hangsúlyozta Tarnai Richárd, Pest megye kormánymegbízottja.
Budapest és Pest megye 2021-es szétválása kapcsán támogatom Lázár János felvetését – nyilatkozta Tarlós István. A főpolgármester szerint a főváros már olyan fejlettségi szinten van, ami miatt már nem kap fejlesztési pénzeket a megyét is magában foglaló régió az EU-tól, és nem akarják, hogy a megye emiatt forrásoktól essen el.
A számos, az uniós átlagfejlettségtől elmaradó térséggel rendelkező Pest megye, Budapesthez hasonlóan, ki van zárva az európai uniós forrásokból, ezért a költségvetésnek kompenzálnia kell a megye településeinek támogatását, ami a mostani hétéves EU-s ciklusban 130 milliárd forintjába kerül a központi büdzsének. A szétválás kérdése már a 2004-es uniós csatlakozást megelőző években is felmerült: 2002-ben a Pest Megyei Közgyűlés akkori fideszes elnöke, T. Mészáros András a szakítás mellett érvelt, mivel a megye 80 milliárd forintnyi uniós támogatástól eshet el a jóval fejlettebb főváros miatt.