A budapesti kórházi ellátás szervezetlenségét tartja a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémájának a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója.
Bodnár Attila szerint a fővárosban a legtöbb a tennivaló, és a még kiaknázatlan tartalékok is itt a legnagyobbak. Kis és nagy kórházak, országos intézetek, klinikák sora található Budapesten, így sokféle érdek összehangolására van szükség.
Úgy, hogy közben, miután a közép-magyarországi régió kimaradt az uniós fejlesztésekből, az infrastruktúra jellemzően elhanyagoltabb, elmaradottabb, mint a vidéki kórházakban. A fejlesztés tehát elengedhetetlen, ám mielőtt bármennyi pénzt költünk akár a meglévő intézmények felújítására, akár egy új kórház felépítésére, alaposan át kell gondolni, mire van szüksége azoknak, akiket itt kell ellátni.
Egy új struktúra kialakításának az is része Bodnár Attila szerint, hogy végig kell gondolni, kell-e ennyi kórház. Logikus lenne, hogy a ritkább betegségek kezelését, illetve a speciális ellátásokat centrumokban végezzék, sőt hogy ne csak gazdaságilag, hanem ellátásszervezési szempontból is összevonjanak kórházakat.
Ezzel megszüntethetők lennének a jelenlegi párhuzamosságok. Az erőforrásokat, legyen szó orvosról, nővérről vagy drága eszközökről, hatékonyabban el lehetne osztani.
– Budapest túl nagy összeget használ fel az egészségügy költségvetéséből ahhoz, hogy ennyire széttagolt és gazdaságtalan legyen itt az ellátás. Az átszervezéssel komoly tartalékok szabadíthatók fel, és az is pontosan láthatóvá válik, hol és mekkora még a forráshiány, mire és mennyi pénzt kell fordítani az ágazatban – állítja a főigazgató.
Bodnár Attila kicsiben már meglépte azokat a változtatásokat, amelyekhez hasonlót szerinte most nagyban kellene. Főigazgatóként az egyik legfontosabb feladatának a kórház gazdasági egyensúlyát biztosítva a betegellátás körülményeinek javítását, a folyamatos szakmai és technológiai fejlődést tartja.
Az eltelt három és fél év alatt sikerült lassítania, majd megállítania az intézmény eladósodását, 2015 végére megfelezni a tartozásokat, a korábbi, havi átlagban 70-80 millió forintos gazdálkodási hiányt havi 35-45 millióra mérsékelni. A kórház osztályain keretgazdálkodást vezettek be – szem előtt tartva, hogy a betegellátás semmilyen hátrányt nem szenvedhet –, csökkentették a raktárkészleteket, és a közvetlen betegellátás kivételével, ahol még lehetett, csökkentették a létszámot.
A közvetlenül a gyógyításban részt vevők számára bevezettek egy érdekeltségi rendszert, és negyedévente tízmillió forintot fordítanak a dolgozók – elsősorban az ápolók és a kezdő orvosok – anyagi ösztönzésére.
Bodnár Attilának az elmúlt években sikerült megállítania az eladósodást
– Nem azt jutalmazzuk, ha az osztályok a betegeken spórolnak. A hatékony gyógyítás egyben gazdaságos gyógyítást is jelent, hiszen a jó orvos nem kér vizsgálatot, nem ad feleslegesen gyógyszert, viszont amire szüksége van a páciensnek, legyen az bármilyen drága eljárás vagy orvosság, azt megadja neki – véli Bodnár Attila.
A főigazgatónak a jelenlegi egészségügyi államtitkárhoz hasonlóan meggyőződése, hogy az ágazatnak először bizonyítania kell ahhoz, hogy több költségvetési forrást kapjon, mert „közgazdasági alapelv, hogy lyukas zsákba nem teszünk pénzt”. A Bajcsy-kórházban ezért nemcsak a kiadásokat igyekeznek megfogni, de a bevételeiket is növelik, amennyire lehet. 2013-ban megkétszerezték, a következő évben megháromszorozták a kórház saját bevételeit.
Ezek a VIP-ellátásból, a fizetős menedzserszűrésekből, helyiségek bérbeadásából, valamint abból származnak, hogy mosodájuk külsős cégeknek is dolgozik.
Ezekből a forrásokból tudták megvalósítani azokat a fejlesztéseket – például a sürgősségi ellátásban, a gasztroenterológián vagy az urológián –, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a dél-pesti régióban ez az egyetlen olyan kórház, ahol a traumatológiai ellátás kivételével minden orvosszakma megtalálható, amint egy nagy megyei kórházban is. Mégpedig a legmagasabb, úgynevezett hármas progresszivitási szinten.
Mivel a most még hiányzó traumatológia kevesebb pénzből megvalósítható a Bajcsy-kórházban, mint amennyiből a többi régiós kórház ilyen szintre felhozható, egy új budapesti kórházstruktúrában ez az intézmény alkalmas arra, hogy a dél-pesti régió központi kórháza legyen.
Klinikus és menedzser
Belgyógyász, egészségügyi menedzser, volt önkormányzati képviselő, szakértő, orvos igazgató, rendelő- és kórházigazgató, 2012 óta pedig a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója az idén 51 éves Bodnár Attila. A fideszes egészségpolitikus nevével tavaly ősszel, a legutóbbi egészségügyi államtitkári „casting” idején mint potenciális jelöltével lehetett találkozni, ám végül nem ő lett a befutó.
Mint mondja, ő is a sajtóból értesült arról, hogy esélyes a pozícióra, hivatalosan nem keresték meg, és nem is tett lépéseket azért, hogy elnyerje a megbízatást. Ma is szívügye a gyógyítás, hangsúlyozottan klinikusnak tartja magát, de az egészségügy szervezését, menedzselését is komoly kihívásnak tartja.
