Lezárult a rendszerváltás a patikákban – állítja a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
Hankó Zoltán ezt nem csak arra érti, hogy 26 évvel a rendszerváltás után végre minden gyógyszertárnak patikus lesz a többségi tulajdonosa, de arra is, hogy hosszú idő után sikerült olyan jogi és gazdasági környezetet kialakítani, amely megteremti a gyógyszertárak stabil működésének alapjait.
Az 1990-es évek privatizációja során a gyógyszertárak magánkézbe kerültek, ám mivel a gyógyszerészek közül sokan nem tudtak, illetve nem is akartak tulajdonosok lenni, szakmai és nem szakmai befektetők szereztek részesedést az üzletekben. Bár az évek során több jogszabály is rendelkezett arról, hogy a szakmaiságot biztosítandó a gyógyszerészi végzettségű szakembernek is tulajdonhányaddal kell rendelkeznie ezekben a vállalkozásokban, a szocialista–szabad demokrata kormány 2006-os patikaliberalizációs törvénye nemcsak ezt változtatta meg, hanem eltörölte például a patikaalapításra vonatkozó földrajzi és egyéb korlátozásokat is. Ezt a folyamatot csak a jelenlegi kormány állította meg, először gyógyszertár-alapítási moratóriumot hirdetve, majd döntést hozva arról, hogy a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jére el kell érnie a 25, 2017. január 1-jére pedig meg kell haladnia az 50 százalékot a patikai vállalkozásokban.
Hankó Zoltán most azt mondja, szinte biztos, hogy minden gyógyszertári vállalkozás megfelel majd a törvényi előírásoknak, hiszen ez feltétele a további működésnek. S hogy mitől lesz jobb a vásárlóknak, ha patikus lesz a gyógyszertárakban a többségi tulajdonos? Fognak-e bármilyen változást tapasztalni? A kamarai elnök szerint január 2-án még biztosan nem, de előbb-utóbb igen.
– A kormány elmúlt években hozott intézkedéseinek köszönhetően, beleértve a tulajdonváltást is, minden értelemben stabilizálódott a gyógyszertárak helyzete. Egyértelműen javultak a működtetés gazdasági feltételei, az ágazat 2015-ös adózott eredménye már meghaladta a liberalizáció előtti szintet, 24,5 milliárd forintot tett ki, és csak a vállalkozások alig több mint 8 százaléka volt veszteséges. Így a legtöbb helyen van miből emelni például a dolgozók bérét, és több orvosságot tartani készleten, hogy minél kevesebbszer kelljen azt mondani a betegnek, hogy jöjjön vissza másnap.
Most már tisztességes munkával tisztességes bevételt képes megtermelni a gyógyszertári vállalkozások nagyobbik része, így jogos elvárás, hogy a betegek érdeke előbbre való legyen a profitérdeknél. Hankó Zoltán szerint ez még akkor is így van, ha ömlenek ránk a gyógyszerreklámok, a gyógyszertári marketing ugyanis, mint mondja, nem azonos a gyógyszergyári termékmarketinggel. Az előbbinek a betegek tájékozottságának a javítása az elsődleges feladata, és ezen belül az, hogy ha az embernek valamire nincs szüksége, akkor ne vegye meg és ne szedje be.
Azért is készülnek most az orvosszakmákkal egyeztetve úgynevezett gyógyszerészi gondozási irányelvek, hogy a gyógyszerész tudjon tanácsot adni azoknak is, akik valamilyen krónikus betegséggel, és azoknak is, akik csak lázzal vagy hátfájással fordulnak hozzájuk.