Büntetett előéletűek nem juthatnak letelepedési papírokhoz, azok pedig, akik letelepedési kötvény vásárlását kérelmezik, négyszeres szűrőn esnek át: ellenőrzi őket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség. Nincsen gyorsított eljárás, a szigorú ellenőrzések lefolytatására a korábbi nyolc helyett harminc nap áll rendelkezésre, és az eljárás a kérelmező azon családtagjaira is vonatkozik, akik igénylik a letelepedési lehetőséget. A letelepedési államkötvény egy öt évre szóló engedély és bármikor visszavonható.
Pintér Sándor belügyminiszter szeptemberben, egy képviselői kérdésre válaszolva arról tájékoztatott, hogy augusztus közepéig közel tizennyolcezren kaptak letelepedési, illetve tartózkodási engedélyt „nemzetgazdasági érdekre” hivatkozva. Az érintettek főleg orosz, kínai, távol-keleti és afrikai személyek, illetve családtagjaik. Több mint hatezren állampapírt hívtak le, mintegy tizenkétezren pedig családtagként nyertek tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Nemzetbiztonsági okokból mindössze négy befektető kérelmét utasították el, továbbá kilenc családtag is hasonló okok miatt nem kapott letelepedési engedélyt.
A letelepedési kötvények bevezetése 2012-ben vetődött fel azért, mert Magyarország nem jutott elegendő külföldi forráshoz. Lényege, hogy az Európai Unión kívül élő tehetős külföldiek 2013-ban és 2014-ben 250 ezer, 2015-től pedig 300 ezer euróért magyar államkötvényeket vásárolhattak, ezért cserébe előbb tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kaptak. A magyar papírokkal aztán akadálytalanul mozoghatnak és üzletelhetnek az egész EU-ban. A külföldi befektető a magyar államot hitelezi, a magyar állam pedig öt év után kamattal visszafizeti az összeget. Hasonló konstrukciót számos európai ország működtet. Mivel az elmúlt három év során jelentősen és kedvezően megváltoztak a magyar államadósság finanszírozásának feltételei – legutóbb a Moody’s Investors Service emelte vissza a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást –, a 2013-ban rögzített és azóta változatlan 2 százalékos kamatszint miatt a kormány a rendszer átalakítását, illetve kivezetését is fontolgatja.
