Elrendelte harminc napra a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója pénteken annak a két külföldinek az előzetes letartóztatását, akiket a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai a röszkei tranzitzónából szerdán állítottak elő.
A magát iráninak mondó nőt, illetve töröknek valló férfit terrorizmus finanszírozásával gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint, ha nincs a tranzitzóna, akkor a két külföldit az országon belül helyezték volna el, ahonnan 24 órán belül megszöknek.
A főtanácsadó az M1 aktuális csatornán közölte: a két külföldi szabályos menedékkérelmet nyújtott be, várták annak elbírálását, aközben azonosították őket. Felhívta a figyelmet: ez azt is jelenti, hogy nem próbálkoztak a zöldhatáron, mert nem látták esélyét annak, hogy a kerítésen keresztül sikerrel járjanak. Úgy fogalmazott: anélkül, hogy a határokon megállítanák az illegális migrációt és szigorítanák a belépést egy országba, nehéz akár köz-, akár nemzetbiztonságról beszélni.
A belbiztonsági főtanácsadó kiemelte: a terroristák támogatóinak nemzetközi információcsere segítette az elfogását. Lapunk úgy tudja, hogy a belügyi szervek közül több is kapott információt a két terroristatámogatóként nyilvántartott emberről, ezek közül a TEK felderítőinek az operatív hálózatukon keresztül beérkező információi voltak a leggyorsabbak, és mint az kiderült, a legpontosabbak is. Ezek alapján az NNI nyomozói közölték az alapos gyanút a két tisztázatlan státusú és személyazonosságú elfogottal.
A megalapozott gyanú szerint a férfi és a nő 2009-ben, illetve 2010-ben önkéntesen csatlakozott egy közelebbről meg nem nevezett szervezethez, amely a vonatkozó nemzetközi szerződések és egyezmények szerint terrorszervezetnek minősül. A Magyar Idők értesülése szerint vélhetően az Iszlám Állammal (ISIS) együttműködő terrorszervezetről van szó.
A gyanú alapján a terrorszervezet tagjaként mindketten 2010 és 2014 között a szervezet érdekében Irakban logisztikai tevékenységet végeztek, katonai kiképzésben részesültek, és a terrorszervezet tevékenységét egyéb módon támogatták. Ez utóbbi azt jelenti az információnk szerint, hogy anyagilag is támogatták a terrorszervezetüket, egyelőre nem zárható ki, hogy szervezett bűnözésből származó pénzekkel.
A gyanúsítottak a röszkei tranzitzónában nyújtottak be menedékkérelmet, amelyet a hatóságok elutasítottak. A terrorizmus finanszírozásának bűntette miatt indult eljárást – figyelemmel arra, hogy az elkövetők nem magyar állampolgárok, valamint a bűncselekményt nem Magyarország területén valósították meg – a legfőbb ügyész rendelte el.
A vizsgálóbíró, figyelemmel a gyanúsítottak személyi körülményeire, személyazonosságuk tisztázatlanságára és az általuk eddig közölt adatok ellentmondásosságára, arra, hogy megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyásuk esetén megszöknének, elrejtőznének, rendelte el az előzetes letartóztatást.
Salah Abdeslamék óta csúcsra jár a TEK
A francia–belga Salah Abdeslam a 2015-ös migránshullámmal hazánkba érkező ISIS-terroristák közül tizenhármat bizonyítottan Nyugat-Európába szállított. Ők, az Iszlám Állam Szíriában kiképzett terroristák 2015-ben három nyugat-európai terrortámadásban vettek részt Párizsban és Brüsszelben, és a migránsútvonalat feltérképező algériai Bilal C., a belga Ayoub El Khazzani, valamint Abdeslam kivételével valamennyien meghaltak.
A merényletekben 130 személy vesztette életét, csak a Bataclan klubban 89 szórakozó fiatalt gyilkoltak meg, a sérültek száma megközelítette a négyszázat. A TEK felderítői pontosan feltérképezték Abdeslam magyarországi útjait, itteni kapcsolatrendszerének jó részét, azt, hogy pontosan kiket és mikor szállított hazánkból Nyugat-Európába. Úgy tudjuk, hogy 2015-től egy rendkívül hatékony operatív információs rendszer épült ki, ennek volt köszönhető most is a két terroristatámogató külföldi felfedezése a tranzitzónában tartózkodó menekültek között. Az biztosnak tűnik, hogy nem iráni és nem török a két ember. Pontos személyazonosságuk megállapítása napok kérdése.
A belügyi szervek vizsgálják a gyanúsítottak lehetséges magyarországi kapcsolatrendszerét, azt, hogy korábban ugyanabból a terrorszervezetből érkeztek-e Európába hasonló módon, mint a most elfogottak. A magyar hatóságok felvették a kapcsolatot nyugat-európai társszerveikkel az ügy részleteinek tisztázása érdekében. Nem zárható ki, hogy a gyanúsítottak az ISIS szétverése után azért akartak beszökni az unióba, hogy újabb terrorcselekmények elkövetését segítsék elő.