A múlt hónapban több párt ellenőrzését is befejezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a vizsgálatok a Jobbiknál, az MSZP-nél, az LMP-nél, a DK-nál, a liberálisoknál, a Párbeszédnél és az Együttnél is találtak hiányosságokat, szabálytalanságokat.
A számvevők megállapításaival sokat foglalkozott a nyilvánosság, ugyanis több érintett pártnál is kiderült, hogy 2015-ban vagy 2016-ban tiltott támogatást fogadtak el, emiatt pedig pénzügyi következményekkel, szankcióval kellett számolniuk.
A számvevőszék utóellenőrzéseket is tarthat, hogy megnézze, megszüntették-e a hiányosságokat
Ez ügyben haladékot kaptak az érintettek. Az anyagiak mellett azonban más is fejtörést okozhat a politikai erőknek. – Fontos előírás, hogy az ellenőrzött és szabályszegésen ért szervezeteknek, ez esetben a pártoknak úgynevezett intézkedési tervet kell készíteniük a gazdálkodási hibáik kijavításáért – nyilatkozta lapunknak az ÁSZ főtitkára. Holman Magdolna hozzátette: erre a jelentés kézhezvételétől számított harminc nap áll a vezetők rendelkezésére. A feladat teljesítését törvény írja elő, a határidő pedig a napokban telik le minden érintett párt ügyében.
A főtitkár közlése szerint az intézkedési terv összeállítása és végrehajtása az adott szervezet törvényes gazdálkodását, a közpénzek szabályszerű elköltését hivatott garantálni. A tervben olyan teendőket kell meghatározni, amelyek alkalmasak a számvevőszék ellenőrzésekor feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.
A törvényben rögzített kötelezettség elmulasztásának pedig komoly következménye is lehet. – Ha az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet, vagy a felhívás ellenére sem ad le elfogadható dokumentumot, az ÁSZ a közpénz és a közvagyon – és nem mellékesen adományozóik – védelmében kezdeményezheti a pártot megillető állami támogatások, egyéb juttatások folyósításának felfüggesztését – ismertette a szabályokat a főtitkár. Majd mindezek kapcsán úgy fogalmazott: a 2011-ben elfogadott új alaptörvénnyel és a számvevőszék munkáját meghatározó sarkalatos jogszabállyal az Országgyűlés végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát.
Az intézkedési terveknek a jövőben is lehet jelentőségük. Az ÁSZ ugyanis később úgynevezett utóellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a pártok végrehajtották-e a korábban feltárt hibák, hiányosságok és szabálytalanságok megszüntetéséért kidolgozott intézkedéseket.
Készül a választásra az ÁSZ
A korábbiakhoz képest több szabálysértést tárt föl az ÁSZ a 2014-es választás ellenőrzésekor – közölte a köztévé tegnap reggeli műsorában a szervezet főtitkára. Holman Magdolna felidézte: a szabálysértéseket többnyire olyan pártok követték el, amelyek nem szereztek mandátumot a parlamentben. Az érintettek főként nem a kampányidőszakban és nem arra használták föl a költségvetést, amire meghatározták. Előfordult az is, hogy fiktív számlákat találtak. A 2018-as választási időszak kampányellenőrzésével kapcsolatban a főtitkár azt hangoztatta, hogy a jogszabályok alapvetően nem változtak meg, az ellenőrzés hasonló, mint 2014-ben. Az ÁSZ a választás előtt most is befogadta és feldolgozta az árjegyzékeket, ezekből ötszáz érkezett.
