– Előrelépés, hogy egymilliárd forinttal növekedett a fogászati szakellátásra szánt finanszírozás, de még így is bőven van tennivaló a területen – fogalmazott lapunk kérdésére Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke. Véleménye szerint szerint a betegeknek ez nem jelent változást, ugyanazok a beavatkozások maradtak tb-támogatottak, mint eddig, csupán az egyes kezelések pontértéke nőtt, ami nagyjából havi 160-170 ezer forint többletet jelent praxisonként.
– Állami ellátás esetén 18 éves kor alatt és 62 éves kor felett minden kezelés orvosi díja térítésmentes, a 18–62 év közötti pácienseknek csak a fogpótlásért kell fizetni, ám a fogmegtartó beavatkozások – mint a tömés, gyökértömés, fogkő-eltávolítás – ingyenesek – emlékeztetett az elnök.
A fogorvosi tagozat korábban levelet írt Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének, hogy megszűnjön a közfinanszírozásban dolgozó fogorvosok hátrányos megkülönböztetése. Az alapellátás három eleme a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogászati ellátás, ám utóbbi rendszerint kimaradt a támogatásokból. – A döntéshozók fejében még mindig él a sztereotípia, hogy a fogorvosi ellátás azonos a magánorvosival, így nem küzdenek finanszírozási problémákkal – fogalmazott a tagozat elnöke.
Példaként említette, hogy míg a háziorvosok támogatása az utóbbi négy évben 520 ezer forinttal emelkedett, addig a fogászatok finanszírozása nem nőtt. Áttörést jelentett, hogy idén először a fogászati alapellátás is kapott 130 ezer forintot rezsitámogatásként, tavaly pedig hárommillió forint támogatásban részesült, ám ezt nem építették be állandó elemként a költségvetésbe, egyszeri juttatás maradt. Hermann Péter hozzátette, Nagy Anikó egészségügyi államtitkárral már tárgyaltak a kéréseikről július elején, de még folytatják az egyeztetést. Az államtitkár akkor a tagozat elnökének azt mondta, a szaktárca nem vitatja, hogy fel kell zárkóztatni a fogorvosokat, ezt több lépésben fogják megtenni.
– Reményeink szerint ezek a lépések vezetnek majd oda, hogy közelebb kerüljünk ahhoz az összeghez, ami az alapellátásban dolgozó többi résztvevőnek jár – összegezte Hermann Péter arra utalva, hogy a felzárkózás segítésére a jövő évi költségvetés ötmilliárd forintot biztosít a fogászati alap- és szakellátások rezsitámogatására.
– A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott fogászatok száma az alapellátásban körülbelül 2800, míg a szakellátásban ötszáz körül mozog az országban, ám a magánszolgáltatók számáról nincs pontos adat, így nem lehet tudni, hány olyan fogorvos van, aki közfinanszírozott és magánpraxisban egyaránt rendel – mondta el a szakember.
Szavai szerint azzal, hogy a letelepedési támogatásra már fogorvosok is pályázhatnak tavaly óta, megállt a tartósan – legalább egy éve – betöltetlen praxisok számának addigi jelentős növekedése, jelenleg 290 ilyen van országszerte.
Mivel idén júliustól új uniós előírások vonatkoznak az amalgámtömésekre, 2019 januárjától minden praxisban úgynevezett amalgámszeparátort kell felszerelni a fogorvosi székekre, hogy az eltávolított tömésekkel ne szennyezzék a környezetet.
A tagozat elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: bár maga a szűrőberendezés néhány százezer forint kiadást jelentene a fogászatoknak, nagyobb probléma, hogy a rendelők – főleg a közfinanszírozottak – nem elhanyagolható része nem alkalmas a szűrő felszerelésére, az csak a rendszer nagyobb átalakítása után lenne kivitelezhető, ami viszont csak jóval magasabb költséggel oldható meg. A kamara becslése szerint hétmilliárd forint támogatásra lenne szükség a teljes rendszer átalakításához, hogy megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. Hermann Péter azt hangsúlyozta: ma már mindössze az összes tömés 5-7 százalékában használnak amalgámot, az arány látványosan csökken, ezzel együtt a régi amalgámtöméseket nem kell kicseréltetni.