„Lelki homokozótól” a digitális jólétig

A vallás, a hit a XXI. században sem tekinthető „lelki homokozónak”, jelentette ki Balog Zoltán (képünkön középen) az 500 éve indult reformációról és Európa szellemi jövőjéről rendezett pódiumbeszélgetésen. A katolikus egyházban nemcsak szakadáshoz vezető, hanem erős megújulási hullámot is gerjesztő reformáció kapcsán az emberi erőforrások minisztere kijelentette: a kereszténység egyszerre konzervál és reformál, megőriz és megújít. A reformáció 500 éves évfordulója a vallás­szabadságot a világon elsőként meghirdető tordai országgyűlés jövő évi 450. évfordulójára való készülődéshez is jó apropóként szolgál, ebből az alkalomból a magyar kormány támogatásával teljesen megújul a lelkiismereti szabadság meghirdetésének helyszíne, a tordai római katolikus templom.

Balog Zoltán a reformáció szerepét is értékelte beszédében

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a jelen feladatának azt tartotta, hogy vissza kell menni a Szentírásban rögzített forráshoz, és ebből merítve kell újraszervezni az életet, nem pedig a különböző csöveken kifolyó vízből kell meríteni. Szerinte a reformáció hatásossága is azzal magyarázható, hogy képes volt választ adni az élet minden területén jelentkező kérdésekre. David Campa­nale brit újságíró szenvedélyes és nagy tapsot kiváltó beszédében a következő tézismondatot is megfogalmazta: Európa egészének ad reménységet a hithez, Istenhez ragaszkodó Magyarország és Lengyelország példája.

A Kárpát-medencei magyar oktatás helyzetét körüljáró külhoni magyar pedagógus és civil, valamint egyházi szervezetek képviselői imperativusként határozták meg: törekedni kell arra, hogy a szülők lakóhelytől függetlenül magyar iskolába írassák gyermekeiket. Burusi-Siklósi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke elsősorban a szakmai munkát segítő háttérintézmény-rendszert hiányolta. A legtöbb félreértés, párhuzamosság a koordináció hiányából ered, szükséges tehát egy közoktatási tanács létrehozása, amelyben az oktatáspolitika és az -irányítás, valamint a civil szervezetek egyaránt képviseltetnék magukat. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora szerint viszont születhet bármilyen kutatóintézet, stratégia, ha nem társulnak hozzá megfelelő politikai, gazdasági eszközök. A környező országok többségi társadalma ugyanis többnyire nem a rendszer működtetésében érdekelt, hanem a kisebbség asszimilálásában.

Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos viszont jó hírrel jelentkezett: kibővül a Digitális jólét program, a kormány által elfogadott határozat értelmében januártól az internethasználat áfája 18 százalékról öt százalékra mérséklődik, a Digitális jólét alapcsomag bevezetésével 2018 végéig valamennyi magyarországi településen kiépülhet az ingyenes wifiszolgáltatás. Mindez az internetes előfizetési díj mintegy 12-13 százalékos csökkenését eredményezi, amely összességé­ben – az előző mérsékléssel együtt – 20 százalékos csökkenést jelent. A programba bekapcsolják a határon túli magyar közösségeket is.