A testület működőképessége a négy alkotmánybíró hiánya ellenére is fenntartható – jelentette be Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI-nek. Mint mondta, az elnök és a négy bíró hiánya nem lehetetleníti el a testület működését, hiszen a törvény szerint az AB teljes ülése akkor határozatképes, ha legalább az alkotmánybírák kétharmada – köztük az elnök vagy az elnökhelyettes – jelen van. Az ügyek túlnyomó többségét intéző öttagú tanácsok határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges ugyan, ezt azonban az AB elnöke az ügyrend alapján eddig is biztosította a helyettesítésekre vonatkozó kijelölésekkel – tette hozzá a főtitkár. Szavai szerint a testület fennállása óta már többször előfordult, hogy egy vagy több bírói hely nem volt betöltve, és volt példa arra, hogy elnökhelyettes vezetésével működött.
A lehetséges új alkotmánybírók személyéről egyelőre nincs megállapodás a parlamenti pártok között. Az új alkotmánybírók megválasztásához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges. Ismeretes: a 2015. februári veszprémi időközi választás nyomán megszűnt a jelenlegi kormányzó pártok kétharmados parlamenti többsége, így az ellenzék támogatása nélkül már nem lehet alkotmánybírót választani. Az elmúlt hónapokban Tóbiás József, az MSZP elnöke bejelentette, hogy az alkotmánybíró-jelölésben nem vesznek részt. Schiffer András, az LMP társelnöke pedig azt közölte, hogy csak akkor kapcsolódnak be a folyamatba, ha minden jelölt konszenzusos lesz. Korábban a sajtó a lehetséges új alkotmánybírók között említette Horváth Attilát és Szabó Marcelt, illetve felmerült Lenkovics Barnabás újraválasztásának lehetősége is.
Az AB tegnap nyilvánosságra hozott döntése szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást. A taláros testület értékelése szerint a támadott rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot.