Az előzetes letartóztatás alatt sem önkormányzati képviselői minőségből eredő, sem bármely egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredő, akár törvényi kötelezettség teljesítésére nincs lehetőség – indokolta a Csongrád Megyei Főügyészség, miért utasította el, hogy Czeglédy Csaba részt vehessen a szombathelyi városi közgyűlés ülésén. Korábban a Nyugat.hu írta meg, hogy Czeglédy jogi képviselője, Hankó Faragó Miklós egy hónapja kérvényezte az ügyészségtől, hogy a városi közgyűlés június 7-i rendes ülésére állítsák elő Czeglédyt, hogy a képviselő eleget tudjon tenni törvényi kötelezettségének.
Czeglédy esetében ugyanis pénteken lejár az egyéves türelmi idő, amit akadályoztatásra hivatkozva távol tölthet a képviselői, közgyűlési munkától, ezt követően elveszíti mandátumát. Azonban a június 7-i ülést Puskás Tivadar (Fidesz–KDNP) polgármester június 25-re halasztotta, a közgyűlés baloldali – Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt – frakciója azonnal tiltakozott a halasztás ellen, és rendkívüli közgyűlést kezdeményezett június 1-jén.
A baloldal nyolc képviselője – annak érdekében, hogy Gyurcsány Ferenc és Botka László volt ügyvédjének esélyt adjon mandátuma megtartására – olyan, egyébként halasztható ügyekben kérte az ülés elrendelését, mint a Vízmű SC működésének biztosítása érdekében szükséges döntések meghozatala, illetve a játszóterek és közparkok állapota, a fűnyírás helyzete Szombathelyen. A törvény szerint a polgármesternek 15 napon belül össze kellett hívnia az önkormányzati testületet, ezért az ülés napját mára jelölte ki.
Czeglédy mandátumának automatikus visszavonását a közgyűlés valószínűleg június 25-i rendes ülésén fogja tudomásul venni. Ezután a helyi választási bizottságnak 120 napon belül ki kell írnia az időközi választásokat Szombathely 5. számú választókerületében; a győztes jelölt 2019 őszéig tölthetné be mandátumát.
A baloldali politikus ügyvédjén keresztül jelezte, ha elveszik mandátuma, akkor kész bírósághoz fordulni, de előtte szeretné, ha legalább a június 25-i közgyűlésre elengednék.
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt – mintegy 6,3 milliárd forint – okozó költségvetési csalás bűntette miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.