A 2010. április 10-i szmolenszki katasztrófa szorosan összefügg a Katynban 1940 tavaszán történt tragédiával, mintegy 22 ezer lengyel hadifogolynak a szovjet Belügyi Népbiztosság, az NKVD által végrehajtott, ítélet nélküli kivégzésével. Ez az emlékmű ennek a közös emlékezésnek a szimbóluma – mondta Jaroslaw Kaczynski.
A szmolenszki katasztrófában 96-an haltak meg, lengyel politikai, katonai, társadalmi, egyházi vezetők, és Katynban is az akkori lengyel értelmiségi elit egy jelentős része, tartalékos tisztek lelték halálukat.
Közös emlékezés nélkül nem létezhet a népek egysége, barátsága, enélkül semmilyen tartós dolog nem jöhet létre – mondta Jaroslaw Kaczynski. Fivérére, Lech Kaczynskira emlékezve kiemelte, hogy részese volt a változásoknak, már ellenzéki személyiségként a kommunista Lengyelország, majd a rendszerváltás időszakában, később pedig elnökként. A jelenlegi változások sem jöhettek volna létre nélküle – tette hozzá.
Jaroslaw Kaczynski köszönetet mondott az emlékmű alkotóinak, és külön Orbán Viktornak, aki – mint mondta – szintén részese a változásoknak.
„Európa jövője nem képzelhető el Orbán Viktor és a Fidesz nélkül” – jelentette ki. „A mi barátságunk, közös utunk elvezet népeink szabadságához, ahhoz, hogy saját sorsukról saját maguk dönthessenek” – hangsúlyozta. Ez a döntés nem megy szembe Európával, a két ország éppenséggel utat mutat Európának. Orbán Viktornak ebben óriási szerepe van.
Minden magyarhoz fordulva kijelentette: a vasárnapi választásokon nemcsak Magyarország, hanem az egész világ szabadságának útjáról is döntést hoznak. Ez a döntés a nemzetek méltóságáról, szabadságáról is szól – mondta. Annak a kívánságának adott hangot, hogy ez a döntés vezessen a szabadság, Európa, Lengyelország és Magyarország nagysága felé.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mai lengyel történelmet nem lehet megérteni a szmolenszki tragédia nélkül. Ezzel az emlékművel a magyarok hidat építettek ehhez a megértéshez, köszönet érte – fogalmazott.
Felidézte Orbán Viktornak Nagy Imre újratemetésén, a Hősök terén 1989. június 16-án elmondott beszédét, ahol ő is jelen volt, és összehasonlította az akkori és a mostani eseményt. A két esemény ugyanolyan megható számára – mondta. Ugyancsak felidézte a magyar-lengyel barátság győri emlékművének 12 évvel ezelőtti avatását, amin lengyel részről Lech Kaczynski vett részt.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett Stanislaw Worcell, a 19. századi lengyel szabadságharcos szavaira, melyeket a lengyel-magyar barátságról mondott az 1848-as szabadságharc idején, és amelyek a győri emlékmű talapzatán is olvashatók. Különösen azt a mondatát emelte ki, hogy a két nép egymás nélkül nem tudna létezni.
Lengyelország és Magyarország közös jövője most alakul ki, és látva azt, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök harcol ezért, „bizonyos, hogy ez a közös jövő Magyarországról fog kiindulni, és bizonyos, hogy ki fogjuk harcolni” – fejezte be beszédét a lengyel kormányfő.