A kormány 1,68 millió emberrel folytatott párbeszédet olyan kérdésekben, amelyek meghatározzák az ország jelenét és jövőjét – így értékelte Lázár János a hét közepén lezárult nemzeti konzultációt a Kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „tulajdonképpen ennyi embert sikerült bevonni a kormányzásba”, abba, hogy a kabinet milyen döntéseket hozzon, és Magyarország érdekeit külföldön hogyan képviselje. – Ez a szám jóval túlnyúlik néhány párt 2014-es választási eredményén, hiszen a baloldali pártokra 1,4 millióan szavaztak, a Jobbikra pedig nagyjából egymillióan – mutatott rá a kancelláriaminiszter.
Szerinte azt a véleményt, amely kiáll kerítés, a jogi határzár, a tranzitzóna, az alacsony energiaárak mellett, továbbá támogatja, hogy a magyar parlament határozza meg meg az adó, a szociális segély, a munkahelyi támogatás mértékét, komolyan kell vennie mindenkinek.
A miniszter kitért a múlt heti NATO-csúcsra is, ahol kialakult egy vita annak kapcsán, hogy a terrorizmus és a migráció között van-e összefüggés. – E tekintetben Magyarország és az Egyesült Államok álláspontja egybeesik, míg az EU számos tagállama tagadja, hogy az unió biztonsági helyzete, a terrorizmus és a bevándorlás között bármiféle összefüggés lenne – mutatott rá.
Lázár János beszélt arról is, hogy Magyarország az Európa Tanácshoz, az ENSZ-hez, az EBESZ-hez és a NATO-hoz fordult, mert az Európai Parlament korábbi határozatában „példátlanul, Ahmed H., egy terroristacselekményt elkövető védelmére kelt”. Szerinte utóbbi lépés komoly biztonsági kockázatot jelent.
A miniszter említést tett arról a kiszivárgott dokumentumról, amely szerint német javaslatra jogállamisági követelményekhez kötnék a hozzáférést a felzárkóztatást szolgáló alapokhoz az unió következő költségvetésében.
– Németország az egyik legnagyobb haszonélvezője ezeknek a forrásoknak, és ő követte el a legnagyobb alapjogi sérelmet azzal, hogy 2015-ben megszegte a bevándorlók ellenőrzésére vonatkozó szabályokat – tette hozzá. Kérdésre válaszolva azt mondta, ha köteleznek bennünket, hogy részt vegyünk a betelepítési kvótában, azt csak a tranzitzóna igénybevételével tudjuk megtenni.
A kancelláriaminiszter ismertette a családtámogatási intézkedésekre szánt forrásokat is. A kormány tízmilliárd forintot ad a három- vagy többgyermekes családok jelzáloghiteleinek átvállalására, és egymilliárdot fordít a diákhitel-tartozás csökkentésére.
A bölcsődebővítési programra három és fél milliárdot, a külföldön született magyar gyermekeknek is elérhetővé váló babakötvényre pedig hatszázmillió forintot biztosítanak.