A széttöredezett állami kórházi rendszernek egységes irányításra van szüksége a betegellátás javítása érdekében, ebben olyannyira egyetértés van a kormányon belül, hogy azt „lezárt asszónak” nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János ezt a Magyar Időknek a kórházi kancellária-rendszerrel kapcsolatos kérdésére válaszolta a Kormányinfón, ahol azt is mondta, hogy a témáról folyó vita érzékeny szakaszban van a stratégiai kabinetben, amely szeptember 13-i ülésén tárgyal újra arról, hogyan is alakítsák ki az új rendszert.
Az elképzelésekkel kapcsolatban a miniszter önkritikusan megjegyezte: hat év kormányzás után a kormánynak kell annyira felnőttnek lennie, hogy tanul a hibáiból, márpedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kapcsán levonható az a tanulság, hogy ha valamit túlzottan centralizálunk, akkor sérülhet a működés. Érdekes módon az egyik ismert egészségügyi közgazdász, Dózsa Csaba is ennek veszélyére hívta fel a figyelmet egy konferencián a napokban, hozzátéve azt is: a pénzügyes kancellároknak talán jobban elhiszik majd, mint az orvos kórházigazgatóknak, hogy a jelenlegi forrásokból tényleg nem tudnak kijönni a kórházak. A közgazdász aggodalmának is hangot adott, hogy miközben az átszervezésről zajlik a vita, nem haladnak a szakmai programok, az európai uniós fejlesztések.
Akár ha erre reagált volna Lázár János, amikor azt mondta: a betegeket nem érdekli, hogyan alakítja át az állam a szervezetet, ők gyógyulni akarnak, ezért is fontosabbak a tartalmi kérdések, például, hogy milyen ellátást biztosítunk a kórházakban, vagy hogy milyen szűrővizsgálatok lesznek. Mint elmondta, még az idén döntéseket hoz a kormány arról, hogy 2018-ig milyen népegészségügyi programok induljanak. A már említett konferenciát követően újságíróknak nyilatkozva az egészségügyi államtitkár annak a vélemények adott hangot, hogy ha valódi javulást akarunk elérni az egészségügyben, akkor nem a szakellátás a legfontosabb kérdés, hanem népegészségügyi programok elindítása. Lázár János még az egyik júniusi Kormányinfón beszélt arról, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán mellett elődje, Zombor Gábor, illetve Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára kap feladatot az Egészséges Magyarország nevet viselő kormányprogramban.
A kancellária-rendszer jelentősen csorbítja majd a kórházigazgatók jog- és hatáskörét. Így érthető, hogy az intézményvezetőkből álló Magyar Kórházszövetség már júliusban közleményben tiltakozott a tervezett átalakítás ellen, mondván, az szerintük nem oldja meg az eladósodás problémáját, viszont tovább ronthatják a már most is kritikus munkaerőhiányt. Ónodi-Szűcs Zoltán viszont többször is rámutatott: tapasztalatból tudja, hogy a kórházigazgatók nem fogják meglépni azokat a változásokat, amelyek egy újfajta, a valós szükségletekhez igazodó ellátórendszer kialakításához szükségesek.