A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: ha Orbán Viktor nem ment volna el az Európai Parlament ülésére, amelynek egyik napirendi pontja Magyarország volt, akkor „felmossák a padlót velünk”. – A magyar hozzáállás nyugodt és korrekt volt az időnként hisztérikus viszonyok között – fogalmazott.
Az EB által indított kötelezettségszegési eljárásról a miniszter azt mondta: a testület nem a felsőoktatás szabadságáért, nem az egyetemi autonómiáért, hanem üzleti kérdésekért, a szolgáltatások szabad áramlásáért fejezi aggodalmát. A kormány érdemben kíván reagálni az észrevételekre, így adott esetben a felsőoktatási törvény módosítását is mérlegelni fogja.
Annak kapcsán, hogy felmerült, a CEU távozik az országból, Lázár János lapunknak hangsúlyozta: az egyetem költözése az alapító és a fenntartó döntése, a Közép-európai Egyetem szabadon végezheti felsőoktatási tevékenységét Magyarországon. Elmondta azt is, hogy Altusz Kristóf, a tárgyalások lefolytatásáért felelős miniszterelnöki megbízott rövid időn belül találkozik az amerikai ügyvivővel.
Lázár János bejelentette: az EB-vel való egyeztetés után döntés született arról, hogy jelentős mértékben csökkentik a paksi atomerőmű-bővítés dokumentációjának titkosságát. Ennek értelmében az átminősítési eljárás után az Oroszországgal kötött megvalósítási szerződés döntő része hozzáférhető lesz. Mint ismeretes, Brüsszel márciusban adott zöld jelzést a Paks II beruházásnak.
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát célzó törvényjavaslatról a kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: aki elfogad külföldről pénzt, nem szégyellheti, ha ezt nyilvánosságra kell hoznia. Emlékeztetett: vannak olyan szervezetek, amelyek intenzíven részt vesznek a magyar közélet alakításában.
Lázár János a tájékoztatón pozitívumként értékelte, hogy a visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek száma mostanra meghaladta a 470 ezret, ezzel a részvételi hajlandóság nagyobb, mint 2015-ben a bevándorlással kapcsolatos konzultáció idején volt. Közölte továbbá, hogy az EB-vel menekültügyben fontos tárgyalások zajlottak, így a jogi határzár ügyében munkacsoport alakul, hogy tisztázzák, a tranzitzónában milyen jogok illetik meg az oda érkezőket.
Lapunk arra vonatkozó kérdésre, hogy a nyelvvizsga mellett várhatóan mikor lesz ingyenes a jogosítvány is, jelezte: ez napirenden van, de döntés még nem született.
A szász miniszterelnök szerint fontos a határvédelem
Kiállt Magyarország szuverenitása mellett Németország Szász-Anhalt tartományának miniszterelnöke, aki szerint az Európai Unió elképzelhetetlen Magyarország, valamint a többi kelet-közép-európai ország nélkül. Reiner Haseloff, miután Budapesten találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, felidézte, hogy Európa nemzetei számtalan háborút és nézeteltérést éltek már meg, köztük a 20. századi diktatúrákat Kelet-Európában. Ennek fényében örvendetesnek nevezte, hogy az európai közösség Nyugat- és Kelet-Európára is kiterjed. Haseloff szerint „nélkülözhetetlen” a schengeni rendszer és a külső határok védelme, ezért fontos, hogy az unió megoldást találjon arra, hogy a dublini és a schengeni szerződés továbbra is az EU jogi alapját képezhesse. Ezzel kapcsolatban kiemelte: tiszteletre méltó, hogy Magyarország ezeket a szerződéseket magára vonatkozónak tartja. A magyar törvényeket mostanában érő számos kritikával kapcsolatban hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy Európa szuverén államai önállóan határozhatják meg törvényeiket. – Teljesen normális, hogy egyes részletkérdésekben eltérő véleményen vannak a tagországok – tette hozzá. (K. A.)
Ideológiai háború zajlik Európában
Évek óta ádáz ideológiai küzdelem folyik az EU-ban, és ez alapvetően meghatározza Brüsszel és Magyarország viszonyát – mondta Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője. Mint rámutatott: nem feltétlenül a jobb- és a baloldal feszül egymásnak, hanem az európai szuperállamot pártoló föderalisták és az uniót a nemzetállamok szövetségeként megtartani vágyó szuverenisták. Igaz, az előbbi tábort többnyire balliberálisok alkotják – fűzte hozzá. Lánczi Tamás hangsúlyozta, hogy a vitának mindenképpen van egy szerencsés hozadéka, méghozzá az, hogy minden a helyére került. – Mára világossá vált, hogy minden ellenkező állítással szemben Soros György a föderalisták egyik legfontosabb támasza. Befolyásának mértékét mutatja, hogy az elképzelései visszaköszönnek az unió döntéseiben, akárcsak a migrációról alkotott véleményükben – mutatott rá. A szerdai EP-vitáról szólva az elemző korábban az MTV kérdésére kiemelte: bármiről legyen szó az Európai Parlament ülésein, akár a Soros-egyetemről, akár a médiáról, a viták hátterében a migráció a fő feszültségforrás, mivel a brüsszeli elit nem akarja elfogadni, hogy Magyarország nem engedi be a bevándorlókat. (N. Á.)