- Szabályozzák az iskolai kirándulások szervezését
- Korlátozzák az illegális bevándorlók szabad mozgását
- Meg kell védeni a rezsicsökkentést és az adókivetés jogát
- Csökkent a bűncselekmények száma
- 30 százalékos béremelés lesz az állami vállalatoknál
- 3,5 milliárdos út- és vasútépítés
- Élelmiszer botrány
- Felfüggeszthetik a CETA-t, ha magyar érdekeket sért
Lázár János arról beszélt, hogy a tegnapi kormányülésen meghallgatták Balog Zoltán tájékoztatását a veronai buszbalesettel kapcsolatban. Több kérdés is fölmerült a nemzeti tragédia kapcsán – tette hozzá.
A diákok utazásával kapcsolatban konzultáció indul, és megkérdezik, hogy mit gondolnak az érintettek a műszaki eszközökkel kapcsolatban, valamint utaztatással kapcsolatban. Kikérik a szülők és tanárok véleményét is.
Megvizsgálják, hogy közlekedhet-e, és milyen feltételekkel diákokat szállító busz éjszaka.
Nem mozoghatnak szabadon az illegális bevándorlók
A kormány korlátozni fogja az illegális bevándorlók szabad mozgását. Több törvényt módosítanak ennek érdekében – mondta a miniszter.
Lázár János szerint azok a személyek akik menekültkérelmet adnak be a határon, azoknak ott kell maradnia, míg akik illegálisan lépnek be, azokat őrizetbe veszik és visszakísérik. Egyetlen bevándorló sem fog szabadon mozogni Magyarországon – tette hozzá.
Nemcsak a határtól számított 8 kilométeren belül tartóztatják föl az illegális bevándorlókat, hanem bárhol az ország területén.
Csak az léphet be Magyarország területére, akinek erre a magyar állam engedélyt ad, ebbe nem szólhat bele senki más – szögezte le Lázár János.
Jelenleg is folyamatban van az úgynevezett okoskerítés felállítása a déli határon, de a második kerítés felépítésének nincsen meg az anyagi fedezete.
Március elején kerül az európai belügyi tanács elé az a javaslat, hogy schengeni polgárok kilépését és belépését is regisztrálni kell – jelentette be a miniszter. Ezt a javaslatot nem támogatja Magyarország, mivel jelentősen lassulhat a forgalom a határnál.
A rezsicsökkentést és az adó kivetésének jogát meg kell védeni Brüsszelben
Lázár János beszámolt arról, hogy Orbán Viktor arról beszélt a frakcióülésen, hogy a rezsicsökkentés és az adókivetés joga kapcsán milyen küzdelmekre kell számítani. Nagy csata lesz a rezsicsökkentés megvédése Brüsszelben – mondta Lázár. Az állam ármegállapító jogát elvonná az unió, így az elmúlt évek eredménye elveszne.
Egyre kevesebb a bűncselekmény
A miniszter szerint a magyar közbiztonságra érdemi veszélyt jelent a bevándorlás. Míg 2010-ben több mint 440 ezer, most kevesebb mint 300 ezer bűncselekmény történt. Legalább 30 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ez rendkívül fontos dolog. Ezen belül jelentősen csökkent a gyilkosságok száma is.
Ehhez hozzájárult, hogy
a rendvédelmi dolgozók bére az elmúlt években 50 százalékkal nőtt.
Minőségében javult a rendőrség infrastruktúrája is. A Miniszterelnökség szerint az új büntetőtörvénykönyv is nagyban segített a bűncselekmények számának csökkentésében. A bűncselekmények számának csökkenéséhez a többi között hozzájárult az, hogy 7100 fővel nőtt a rendőrség létszáma. A javuló statisztikákban – tette hozzá – jelentős szerepe van a körzeti megbízotti rendszernek. A látható rendőri jelenlét is növelte a közbiztonságot. Elmondta, a kormány szerdán újabb rendőrségi helikopterbeszerzésről döntött.
A közfoglalkoztatásba való bevonás révén csökkent a lopások száma. Mindez természetesen javította a közbiztonságot – tette hozzá. Éppen emiatt is csökkent 200 ezerrel a bűncselekmények száma. Azzal kell számolnia Magyarországnak, hogy 100-150 ezer embernek kell a következő években közmunkát biztosítani, vagy pedig el kell tartani őket.
OLAF-jelentés
Lázár János szerint a 4-es metró építése kapcsán felmerülő korrupciós ügy az egyik legnagyobb botrány az elmúlt évtizedekben. Még várják az OLAF-jelentés végleges magyar változatát. A kormánynak április végéig van lehetősége arra, hogy az EB kifogásaira reagáljon – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy meg kell vizsgálni az OLAF-bírság esetleges kifizetésnek a lehetőségét. Egy ilyen súlyos csalás esetén az unió kérni fogja a saját pénzét, ami ebben az esetben 59 milliárd forint, ez egy rutineljárás – tette hozzá. Kérdésre válaszolva elmondta: a kormány majd megvizsgálja, hogy alkuszik-e az EB által kiszabott bírságról.
A kormány mindent el fog követni, hogy a fővárost ne érje kár, és segíteni fog.
Az OLAF ugyanis nem fogja bevárni a magyar igazságszolgáltatás döntését.
Lázár János arról is beszélt, hogy megpróbálják a kivitelezőktől visszaszerezni a pénzt, „a kormánynak erre nagyon innovatív megoldásai vannak.”
A miniszter közölte, hogy az elmúlt években is vizsgálatok zajlottak a 4-es metró körüli ügyekről. Az OLAF nem véletlenül öt évig vizsgálta az adatokat.
Jelentős béremelés lesz az állami vállalatoknál
A kormány áttekintette a minimálbér-emeléssel kapcsolatos helyzetet. 100 ezer állami munkavállalóról döntött a kormány tegnap.
30 százalékos béremelés lesz az állami vállalatok dolgozóinál
– jelentette be Lázár János. Elmondta, hogy mindez több százmilliárdos kiadást jelent majd.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a kormány a MÁV esetében idén 13, jövőre 12, 2019-ben pedig 5 százalékos béremelést hagyott jóvá, a Magyar Posta munkavállalóinál pedig idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékot.
Brüsszel növeli a magyar energiafüggőséget
A miniszter a paksi bővítésről azt mondta, hogy a beruházást újabb támadások érik osztrák és német részről, továbbá az általuk finanszírozott civil és társadalmi szervezetek révén.
Lassan felvetődik, hogy miért diszkriminálják Magyarországot és miért nem hoznak döntést Brüsszelben – jegyezte meg a tárcavezető, aki reményének adott hangot, hogy a késedelem mögött nem nyugat-európai gazdasági érdekek, hanem a „jog és a bürokrácia dzsungele” áll.
Az EB a halogatással növeli Magyarország energiafüggőségét.
Közlekedési fejlesztések
Lázár János arról is beszélt, hogy fejlesztik a Győr-péri repülőteret. Hozzátette:
3,5 ezer milliárd forint értékben valósulhat meg út-és vasútépítés a következő másfél évben.
Ennek jegyében döntöttek Zalaegerszeg és az M7-es összekötéséről, ami nem a 76-os út vonalán történik, hanem Sármellék érintésével.
A miniszter elmondta, hogy a kormánykabinetek ülésén jóváhagyták a szegedi megállapodást. A kormány döntött a Szeged-Debrecen közötti négysávos út tervezéséről, ami 2021-re elkészülhet. A kormány nyitott hidak építésére Szegeden.
Élelmiszeripari hulladékot sóznak ránk a multik
Megdöbbent Lázár János, hogy rosszabb termékek vannak Magyarországon, mint Ausztriában ugyanazokból az élelmiszerekből. Úgy tűnik az osztrákoknak jobb jár – tette hozzá. Ez azt a vélelmet erősíti, hogy ezek a cégek „élelmiszeripari szemetet” próbálnak Magyarországon eladni. „Az elmúlt időszak legnagyobb botránya előtt állunk. Támogatni fogom, hogyha az ügyben lépni fog a földművelésügyi minisztérium.
Ha rajtam múlik, akkor változni fog az élelmiszerek minőségét szabályozó törvény”
– mondta a miniszter. A fogyasztók érdekeit kell védeni. Lázár érdeklődéssel várja, hogyan tudunk ebben az ügyben közös nevezőre jutni. Ezek a cégek nem korrekt módon járnak el – tette hozzá. Reméli, hogy ebben az ügyben az EB is eljárást indít.
A miniszter szerint elő kell venni az a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak – jelentős munkaadók lévén – jelentős az érdekérvényesítő képességük is.
A későbbiekben folytatódhat az szja-csökkentés
Korai arról beszélni, hogy jövőre egyszámjegyűre csökken-e a személyi jövedelemadó – mondta Lázár. A miniszter szerint a kormánypárti frakciókban nagy a támogatottsága az szja-csökkentésnek, de vannak, akik más módszereket tartanának kívánatosnak.
Most a kormány a munkaadók járulékait csökkenti
– hívta fel a figyelmet a miniszter, de nem zárta ki, hogy a későbbiekben folytatódhat a további szja-csökkentés, de erről még nincs döntés.
Van még tennivaló az egészségügyben
A kormány több évi munkával tudta elérni, hogy az állami egészségügyi rendszer egy fenntartó alá kerüljön – mondta Lázár János. Emlékeztetett, hogy az állam átvette az önkormányzatoktól a kórházakat – sok esetben jelentős adóssággal.
További kérdés, hogyan lehet erősíteni a továbbiakban a járóbeteg-ellátást
– folytatta Lázár, emlékeztetve, hogy a háziorvosi praxisokat is erősítették. A tervezett szűrővizsgálati programokba is bevonnák majd a háziorvosokat.
Magyarországon a sürgősségi osztályok alapvetően rendben vannak, létesültek új szakrendelők is, de még van tennivaló – mondta a miniszter.
A kormány felfüggesztheti a CETA hazai hatályát
A CETA-ról azt mondta Lázár, hogy bizonyos megszorításokkal fogadták el az egyezmény hazai alkalmazását. A Kanadából Európába érkező mezőgazdasági termék mennyisége elenyésző, ezért ennek nincsen nagy hatása a hazai agrárszektorra – tette hozzá.
Lázár János mindig is óvatos votl a CETA-val kapcsolatban. A GMO egyébként több oldalról is fenyegeti Magyarországot. Folyamatosan monitorozza a kormány a CETA teljesülését, és ha veszélyben lesznek a magyar érdekek, akkor felfüggesztjük a szerződés hazai hatályát.
Kiss Szilárd-ügy
Kiss Szilárd ügyéről azt mondta Lázár, hogy az ellenzéki képviselők nem tartották be az államtitkokra vonatkozó előírásokat, ezért több dolgot el kell mondania. Lázár szerint a Kiss által forgalmazott vízumokkal az uniós tagországokba léptek be, túlnyomó többségük nem járt Magyarországon. Kiss tevékenysége nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot, mivel minősített információkhoz nem jutott hozzá.
Kiss később nem kapta meg a C-típusú átvilágítási engedélyt, és ebből az következik, hogy a jelenlegi szabályok alapján sem juthatott minősített adatokhoz. Az Információs Hivatal már 2011-ben jelentette, hogy Kiss tevékenysége kockázatot jelent, és alapos munkát végeztek. 2013-ban úgy módosult a nemzetbiztonsági törvény, hogy aki nem rendelkezik C-típusú átvilágítással, azt nem nevezhetik ki diplomácia posztra.
Nincs veszélyben az uniós szociális támogatás
A Miniszterelnökség vezetője bízik benne, hogy egy szociális célokat szolgáló, 30 milliárd forintos uniós keret nincsen veszélyben a csúszás ellenére. Lázár szerint a pályázatok kiírásánál azért van csúszás, mert sok egyeztetés van, és a lehető legjobb pályázatot akarják kiírni. Ebben az esetben hajléktalanokról és nagyon rossz szociális helyzetben lévőkről van szó.
Továbbiak:
- A fővárosnak meg kell egyeznie az FKF-el a munkabérekről
- A fóti kastély nem lesz Mészáros Lőrinc tulajdona
- A kormány mérlegeli a további élelmiszer ÁFA-csökkentéseket
- A kormány célja, hogy bezárja a menekülttáborokat
- Már mérhetőek és láthatóak a napi testnevelés előnyei
- Nettó 100 milliárdba kerülne az új budapesti szuperkórház
- Magyarország nem Oroszország faltörő kosa az Európai Unióban
- A kormány tiszteletben tartja a népszavazás esetleges eredményét az olimpiát illetően
- Kizárt, hogy Pharaon vízumkérelmén olyan szerepelt volna, hogy találkozni akar Orbán Viktorral
- Az köztársasági elnököt március 15-ig megválasztja a parlament
- A vadhús áfacsökkentés esetében kevesebb az érv, mint a hal mellett
- A születések száma valamelyest emelkedett, de a halálozások száma továbbra is magas
- A bíróság dönt majd az ásotthalmi rendeletről, amiben betiltják a mecsetépítést
- Az év végéig el kell döntenie a helyi önkormányzatoknak, hogyan szabályozzák a városképet
- Nem nemzeti ügy az Alexandra Kiadó megmentése
- A németországi ’56-os megemlékezések még egymillió eurót kapnak
