- az ünnep hetében politikai pártállástól vagy identitástól függetlenül mindannyian hajtsunk fejet z 1956-os magyar nemzeti forradalom és szabadságharc áldozatainak emléke előtt
- Orbán Viktor miniszterelnök azzal a céllal utazik majd Brüsszelbe, hogy elérje, az unió vegye le napirendjéről a kötelező kvóták ügyét
- vita van arról, hogy az unió szerint Magyarország túl gyorsan akarja lehívni a forrásokat
- a versenyképességről és az állam teljesítményének értékelésével kapcsolatban november 15-ig a kormány kihelyezett ülést tart
- a SIM-kártyák ügye a jövő heti kormányülés témája lesz majd
- Németország támogatásában továbbra is bízik a miniszter
- Kádár János közönséges gyilkos volt, akinek bűnei soha nem évülhetnek el
A kormányinfó elején Lázár János adott magyarázatot a tájékoztató szokottól eltérő időpontjáról. A miniszter szerdán Brüsszelbe utazik tárgyalni uniós vezetőkkel, majd ezt követően csütörtökön a németországi Frankfurtba látogat majd a miniszter – derült ki a parlamentben.
A miniszter tájékoztatója kezdetén minden jelenlévőt illetve a kormányinfót a sajtóban nyomon követő magyart arra kért, hogy a következő napokban, de elsősorban október 22-én és 23-án méltóságteljesen és mindenféle politikai pártállástól vagy identitástól függetlenül közösen hajtsanak fejet az 1956-os magyar nemzeti forradalom és szabadságharc áldozatainak emléke előtt.
Hétfő óta zajlik az Alaptörvény-módosítás folyamata
A miniszter ezt követően az Alaptörvény módosításáról szólt. Elmondta, hogy Orbán Viktor hétfői, miniszterelnöki expozéjával kezdődött meg a módosítás folyamata, mely során valamennyi felmerülő jogi kérdés megvitatásra kerül majd az Országgyűlésben.
Európában példátlan módon kizárólag a magyar kormány kérdezte meg a bevándorlásról, illetőleg az uniós betelepítési kvótáról az embereket és pártszimpátiától függetlenül, közel három és fél millió polgár mondott nemet a brüsszeli tervekre – emelte ki Lázár János.
Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok, 2017 a kifizetések éve lehet
Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága keddi ülésén. Lázár János a testület előtt az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig. Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnék elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél – mondta Lázár János. Lázár János a kifizetésekről elmondta: az egyszerűsítés és a bürokráciacsökkentés volt a célja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezésének. Az a célszerű ugyanis, hogyha egy országban egy kifizető ügynökség van.
A miniszterelnökséget vezető miniszter röviden részletezte is az alkotmány módosításának pontjait. Kiemelte, hogy az új, módosított Alaptörvény tartalmazni fogja többek között az ország alkotmányos identitásának megőrzését.
A legfontosabb, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be.
A kormány a Magyar Szocialista Párt segítségét is kérte annak érdekében, hogy az ellenzéki pártok képviselői is álljanak ki Brüsszelben a magyar nemzeti érdekek védelméért.
A kényszerbetelepítés Alaptörvény-módosítással történő megakadályozása nem párt, hanem nemzeti ügy – húzta alá a miniszter.
Lázár János szólt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azzal a céllal utazik majd Brüsszelbe, hogy elérje, az unió vegye le napirendjéről a kötelező kvóták ügyét.
A kormánynak szüksége van minden magyar politikus segítségére ebben a küzdelemben – fogalmazott a tárcavezető, aki ezzel kapcsolatban emlékeztett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök találkozóra hívott magyar ellenzéki vezetőket. Molnár Gyulával, az MSZP elnökével már lezajlott a megbeszélés, Vona Gábor Jobbik-elnökkel pedig kedd délután, épp a kormányinfó időpontjában tárgyalt a kormányfő.
A Molnár Gyulával folytatott egyeztetésen Orbán Viktor kérte a szocialisták támogatását az európai politikai viták során, még akkor is, ha az alaptörvény-módosítás ügyében „az egyetértés elmaradt” – mondta Lázár János.
Pedig a miniszter szerint az alkotmányos identitás kérdése nem fideszes ügy, hanem Magyarország ügye. Akik október 2-án részt vettek a kvótareferendumon, nem pártpolitikai meggyőződés alapján tették, hiszen jóval többen mentek el szavazni, mint ahányan a kormánypártokat támogatják – tette hozzá.
A népvándorlás megállításával kapcsolatos küzdelemhez szükség van egy nemzeti konszenzus kialakítására – hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy Magyarország a rugalmas szolidaritás elvét képviseli majd az Európai Tanács ülésén, ennek jegyében a kormány azt szeretné, ha figyelembe vennék a határvédelemre fordított költségeit.
Szigorítják a közpénzek elköltésének feltételeit
Ez a lépés a pályázati értékelési rendszer átláthatóbbá tételét követi, s várhatóan a héten megteszi a javaslatát.
Kitért arra, hogy szerdán Brüsszelbe utazik egyebek mellett azzal a reménnyel, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, s a várt 120-150 milliárd forint bírság helyett 45-50 milliárd forinttal „megúszhatja” az ország, ami később felhasználható lesz.
A tárcavezető beszámolt arról is, hogy vita van arról, hogy az unió szerint Magyarország túl gyorsan akarja lehívni a forrásokat, ő azonban azon az állásponton van, hogy ez a gazdaság átalakítása, a régió felzárkóztatása érdekében szükséges.
Tudatta azt is, hogy november 15-ig a kormány kihelyezett ülést tart, amelyen az állam teljesítményét és a versenyképességet értékeli.
Lázár Jánost kérdezték a közszféra létszámleépítéséről is. Kifejtette, hogy a háttérintézményi átszervezések miatt ez folyamatban van. Indoklása szerint az unióban Magyarországon a legnagyobb az állami foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőhiány miatt most minden gond nélkül „át lehet vezetni őket” a piaci foglalkoztatásba. Hozzátette: nem egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok leépítéséről van szó.
Megkérdezték arról is, hogy a jelenleg a DK-ban politizáló Eörsi Mátyás visszautasítja a kormány jelölését a Demokráciák Közössége főtitkári posztjára. Azt válaszolta: nem fognak könnyeket hullatni amiatt, hogy „a maga által kért jelölést visszautasítja”, ő „kilincselt” a kormány támogatását kérve. A DK parlamenti távolmaradására és szakértőinek javadalmazására pedig azt felelte, a kérdést nem a kormánynak, hanem a Háznak kell rendeznie. Megjegyezte: ha a párt így akar tiltakozni, tegye, eddig sem volt észrevehető a képviselői munkája.
A minisztert azt a hírt nem kívánta kommentálni, hogy Spéder Zoltán kiszállt az FHB-ból és lemondott elnöki tisztségéről. Annyit mondott, jó személyes viszonyban van Spéder Zoltánnal. „Azt remélem, ezután jobb lesz neki” – jegyezte meg.
Szintén kérdésre a nagypénteki munkaszüneti nap ügyében úgy nyilatkozott: a kormány még nem döntött, a téma a nemzetgazdasági miniszter asztalán van, a következő kormányülésen mérlegelik a kérdést.
A jövő heti kormányülésen lesz majd téma a SIM-kártyák ügye
A Magyar Idők helyszínen tartózkodó munkatársának kérdésére válaszolva a miniszter úgy tájékoztatott, hogy a lapunk által elsőként nyilvánosságra hozott SIM-kártya ügy a jövő heti kormányülésen kerül majd napirendre.
Magyarországnak meg kell tudni állnia a saját lábán
A miniszter további újságírói kérdésre válaszolva elmondta, 2018-ra mindenféleképpen el kell érnie az olyan gazdasági versenyképességét, amely már nem az alacsony bérekre alapoz. Szakítani kell azzal a gazdaságpolitikával, amely az EU-s forrásokra alapozza a gazdasági növekedést.
„Az a világ, hogy a hiányzó jövedelmet kiegészítjük európai uniós forrásokkal – legyen szó akár egyetemi tanári fizetésről, vagy vállalkozói profitról -,(…) véget ér” – hangoztatta.
Korántsem biztos, hogy 2020 után ilyen volumenű EU-s forrásokhoz fog jutni az ország, s a támogatási rendszer is érdemben változhat. Erre minden szereplőnek fel kell készülnie és jól kell felhasználni a mostani keretet – jelentette ki, hozzáfűzve, ha ez nem segít a versenyképességen, akkor „nem tudja, mi”. Előbb-utóbb a magyar gazdaságnak a saját lábára kell állnia, „a létjogosultságát és az önálló, lélegeztetőgép nélküli működőképességét bizonyítania kell” – fogalmazott.
Egy másik kérdésre leszögezte: nem tervezik a tulajdonviszonyok átrendezését, meggyőződése szerint elvégezték, amire az állam érdekében szükség volt. Ellenben az megfontolást érdemel, hogy bérnyomás van a gazdaságban, s mivel megvalósulóban van a teljes foglalkoztatás, az a következő években béremelést fog indukálni. Ezért kell a kormánynak a járulékcsökkentéssel kapcsolatos nemzetgazdasági minisztériumi terveket megfontolnia – magyarázta a tárcavezető.
Lázár János kiemelte, hogy a szomszédos Romániában már most 5 százalékos a gazdasági növekedés, nálunk pedig mintegy 2-3 %. Beruházások és bérfejlesztés kell, legkésőbb két éven belül – hangsúlyozta a miniszter.
Németországra továbbra is számítanak a közép-európai államok
Egy másik újságírói felvetésre adott válaszával a miniszter kitért arra, hogy a visegrádi országok eddig is több kérdésben számíthattak az EU legnagyobb gazdaságát adó Németország támogatására, ezért bízik abban, hogy a bevándorlás témakörében is hamarosan elérkezik az az idő, amikor Németország megérti majd álláspontjukat ebben a kérdésben is. Végtére is a német kormány adott kvázi meghívót a migránsoknak, ezért ebben komoly vitánk van velük, de ezt Németország belügyének tekintjük – jelentette ki Lázár János.
Aggasztó, hogy a többség jótevőként gondol Kádárra
A minisztert azzal kapcsolatban is kérdezték a kormányinfón, hogy előző nap a parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva azt mondta, ma Magyarországon nagyon sokan vannak azok, akik Kádár Jánost és életművét az ország dicsőségfalára írják.
A keddi sajtótájékoztatón megismételte: ma kisebbségben van az országban az a nézet – amelyet ő is oszt -, hogy Kádár János egy egyszerű gyilkos volt, akinél kevesen ártottak többet Magyarországnak. A többség ugyanis elsősorban jótevőként gondol rá, ami súlyos probléma, történelemhamisítás – mondta.
Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1990-es évek óta a legnépszerűbb, legelismertebb történelmi figurák „top 3-jában” benne van Kádár János, és a megítélése nem romlik, hanem javul. Ezért szerinte a következő két évet mindenképpen fel kell használni arra, hogy „világosan elmondjuk csak a tényeket”.
A kormánynak felelőssége van abban, hogy figyelmeztesse a társadalmat, milyen történelemhamisítás, „bűnrelativizálás” zajlott az elmúlt 30 évben is – mondta a tárcavezető.
Kijelentette: Kádár János bűnei – ahogyan a náci bűnök sem – nem évülhetnek el soha.
Egy „Habsburg Ottó kft-t” mégsem hozhatunk létre
Lázár János visszautasította azokat a kritikákat, amelyek arról szólnak, hogy a kormány újra alapítványokat akar létrehozni. A kabinet azért hozza létre a Habsburg Ottó Alapítványt, mert nem lett volna méltó például egy „Habsburg Ottó Kft.” létrehozása – mondta, jelezve: „ezért döntöttünk úgy, hogy (…) kivételesen egy állami alapítványt hozunk létre”.
Azzal kapcsolatban, hogy Kornai János közgazdász autokráciának minősítette a jelenlegi magyar berendezkedést, a tárcavezető úgy reagált, demokrácia van Magyarországon, és önkényesnek tartja a Kornai János által alkalmazott szempontrendszer felállítását. Nem lehet antidemokratikusnak nevezni egy olyan kormányt, amely egy fontos társadalmi kérdésben népszavazást hirdet – mondta.
A Miniszterelnökség vezetője ismét kiállt a kötelező gimnáziumi felvételi szükségessége mellett. Szerinte ezt mihamarabb meg kellene lépni, de Palkovics László oktatási államtitkárral ebben nincs egyetértés, ő ugyanis csak a Nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan mérlegelné ezt, 2018 őszén.