Látványos eredményeket hoz a magyar nemzetpolitika

– Egymás után adják át a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban felújított vagy újonnan épített óvodákat a határon túli területeken. Hol tart most a megvalósítás?
– A program első két ütemében százötven új óvodát építünk és négyszáz intézményt újítunk fel. A Felvidéken eddig 39, Erdélyben három, Kárpátalján pedig 37 óvodát adtunk át. Az első két ütem fejlesztéseinek 2019 végéig be kell fejeződniük, a harmadik fázis előkészületein pedig már dolgoznak Grezsa István kormánybiztos vezetésével. Ez már nem lesz akkora volumenű, mint az első két ütem, főként az elmaradásokat pótoljuk majd.

– A programra 38,5 milliárd forintot fordítanak, ami a költségvetés szempontjából is érzékelhető tétel, és emiatt ellenzéki oldalról bírálták is a kezdeményezést. Megéri a befektetés?
– Olyan rettenetes ellenzéki támadásokkal nem találkoztam ez ügyben, annál is inkább, mert Magyarországon is folyamatosan építünk, illetve újítunk fel bölcsődéket, óvodákat. Ezeket a beruházásokat nagyon fontosnak tartom, mert ha óvodákat fejlesztünk, azzal a jövőt is építjük. Ha valaki magyar intézménybe íratja be a gyerekeit, akkor ők nagy valószínűséggel magyar iskolát is választanak majd, és az oda járó fiatalok igazi magyar emberekké válhatnak. Arról nem is beszélve, hogy ha az utódállamok területén mi nem fejlesztenénk, akkor ők ilyen célokra nem fordítanának forrásokat. A tevékenységünk hiánypótló, ami azért is fontos, mert ugyan nem tömegével, de a fejlesztett intézményeinkbe vegyes házasságokból született gyermekek is járnak.

Hiánypótló tevékenység a vegyes házasságokból született gyerekek számára biztosítani az intézményfejlesztéseket
Fotó: Teknős Miklós

– A magyar kormány és a külhoni magyar közösségek közös célja az, hogy minden magyar vagy vegyes házasságban született gyermeknek biztosítsák, hogy magyar oktatási intézménybe járjon. Van arról felmérés, hogy hány olyan óvodás, illetve iskolás korú gyermek lehet a határon túli területeken, akik jelenleg nem tudnak magyar intézménybe járni?
– Pontos kimutatásaink nincsenek, de azt tudjuk, hogy most körülbelül 48 ezer határon túli magyar gyermek jár magyar óvodába. A célunk az, hogy programjainkkal ezt a számot hatvanezerre növeljük.

– Mivel lehet a szülőket meggyőzni arról, hogy érdemes a gyermekeiket magyar óvodába, iskolába íratni?
– Az intézményfejlesztés kulcsfontosságú, mert ott, ahol van szlovák vagy román óvoda, a magyar intézmény semmiképp nem lehet elavult, lepusztult, különben a magyar szülők máshová viszik a gyermekeiket. Ellenkező esetben viszont abban is joggal reménykedhetünk, hogy még a többségi nemzet részéről is lesznek olyanok, akik a magyar óvodát választják. Az intézményfejlesztés mellett nagyon fontos, hogy folyamatosan pozitív kampányt folytassanak a magyar óvodák és iskolák. Be kell mutatniuk, hogy miért jó anyanyelven tanulni a gyerekeknek, és miért jobb a saját intézményük, mint a másik. Változtatni kell az emberek gondolkodásán a határon túli területeken, mert nem igaz, hogy aki magyar óvodába, iskolába jár, az később nem tud érvényesülni.

– A Rákóczi Szövetség a napokban arról tájékoztatott, hogy csaknem tíz százalékkal több gyermek lépett Kárpátalján a magyar általános iskolák első osztályába idén az elmúlt évhez képest. Mik a tapasztalatok más határon túli területeken?
– A fejlesztéseknek köszönhetően egyre több gyermeket íratnak be magyar óvodába, de a magyar oktatási intézményekbe járó iskolások száma sem csökken, amit a demográfiai helyzet ismeretében nagy eredménynek tartok. Éppen ezért – bár ez nem egy külön programnév alatt fut – rengeteg támogatást nyújtunk a külhoni magyar iskolák fejlesztésére is; több száz ilyen beruházás volt, és zajlik jelenleg is szerte a Kárpát-medencében. Az elmúlt években mintegy ötezer külhoni magyar intézmény működése és programjai váltak fenntarthatóvá a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával. Ezek között rengeteg az oktatási intézmény.

– A 2018-as évet a kormány a családok évének nyilvánította. Miként érinti ez a program a határon túli területeket?
– Ezzel párhuzamosan mi a 2018 a külhoni magyar családok éve programot hirdettük meg, ehhez kapcsolódóan két pályázatot indítottunk, indítunk. Az egyikkel a családbarát tevékenységet folytató mikro- és kisvállalkozásokat segítjük, hatszázmillió forinttal összesen 118 vállalkozást támogattunk. Emellett a napokban hirdetünk meg egy újabb pályázatot kétszázmillió forint keretösszeggel, családbarát tevékenységet folytató, ösztönző civil – egyházi és társadalmi – szervezeteknek. Tervezzük továbbá, hogy partnerszervezetünkkel, a Magyar Védőnők Egyesületével közösen kiépítjük és beindítjuk a Kárpát-medencei védőnői szolgálatot; folynak az ezzel kapcsolatos előkészületek. A külhoni magyar családok éve programban táborokat, körutakat és továbbképzéseket is szerveztünk több alkalommal. Ősszel is rengeteg programmal készülünk, az őszi Kárpát-medencei körutunk a HelloWood alkotócsoporttal épp a jövő héten veszi kezdetét.

– A kormány családtámogatási rendszerének egyes elemei – a babakötvény és az anyasági támogatás – a határon túli területeken élő magyar állampolgárok számára is elérhetőek. Hányan élnek ezzel?
– Az anyasági támogatást eddig körülbelül hétezren igényelték, és körülbelül hatezer babakötvényt kötöttek. Ezek legnagyobb része – körülbelül háromnegyede – a Kárpát-medencéből érkezett, de sokan igényelték a diaszpórából is. Ezeket a lehetőségeket nagyon fontosnak tartjuk, mert a határon túli területeken élőknek is érezniük kell, hogy a magyar kormány e tekintetben sem tesz különbséget az állampolgárai között. Ezáltal erősebbé válik a nemzet.

– A nyár egyik nagy híre volt, hogy a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésnél (Minority SafePack) nemcsak az összegyűjtött, de a hitelesített aláírások száma is meghaladta az egymilliót. Mi a következő lépés?
– A Minority SafePack elindítói megvárják a jövő évi európai parlamenti választásokat, és a megújult, talán nagyobb fogadókészséget mutató Európai Bizottság elé nyújtják majd be a kezdeményezést. Kivárnak, de így is beleférnek a határidőbe.

– A közelmúltban kiutaztak a célterületeikre a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programok ösztöndíjasai. Érkeztek már visszajelzések a tapasztalatokról?
– A Kőrösi-programban az északi féltekére három hete mentek ki az ösztöndíjasok, míg a déli féltekén félidőnél járunk. Zajlanak a különböző helyi programok, sorra érkeznek a meghívók és kapjuk az ezekkel kapcsolatos beszámolókat is. Ezek közül sokat a mostani ösztöndíjasok szerveztek meg, de az értékeléseket csak a programok lezárulta után készítik el.

– A Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program már évek óta fut. Milyen, nemzetpolitikai szempontból is jelentős eredményeket hoztak ezek a kezdeményezések?
– Rengeteg eredményről tudunk beszámolni. Sok helyen jöttek létre hétvégi vagy vasárnapi magyar iskolák, egyesületek, házak, amiben az ösztöndíjasoknak is komoly szerepük van. Emellett a segítségükkel új magyar folyóiratok és cserkészkörök alakultak, rengeteg szervezetbe életet leheltek, felpezsdítették a magyar hagyományőrzést mindenhol, ahol megjelentek. Olyanra is volt példa, hogy – hála az ösztöndíjasoknak – új magyar közösségeket fedeztünk fel. Mindkét program folytatódik, meglehet, hogy az ösztöndíjasok száma is növekszik majd, és újabb országokba juthatunk el.

– November közepén ül össze a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet. Hol tartanak az előkészületek?
– A pontos időpontok már megvannak: a Magyar Diaszpóra Tanács november 15-én, a Magyar Állandó Értekezlet november 16-án ül össze a Várkert Bazárban. A hagyományoknak megfelelően mindkét rendezvényt Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg reggel 9 órakor, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig végig ott lesz az eseményeken. A résztvevőknek Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök is fogadást ad. A Magyar Diaszpóra Tanács ülése előtt – az előző évekhez hasonlóan – tartunk egy kötetlenebb hangulatú nulladik napot is azért, hogy a világ különböző pontjairól érkező szervezetek kevésbé formális keretek között is megoszthassák velünk és egymással tapasztalataikat, észrevételeiket.