– Bár pestújhelyi lakos és elkötelezett XV. kerületi lokálpatrióta, politikai ellenfelei azzal is meggyanúsították, hogy nem a XV. kerületben él. Az ismeret hiánya vagy merő rosszindulat állhat emögött?
– Húsz éve pestújhelyi lakos vagyok, emellett pedig annyit tettem a kerületért, hogy csak rosszindulattal lehet mondani olyasmit: „gyüttment” vagyok. Ha valaki az elkötelezettségemet szeretné felmérni, az több tucatnyi kiadványból ismerheti meg a kerületért végzett munkámat. Hét éven át kalendáriumokat is készítettem a XV. kerületieknek, portrékkal, kerti tanácsokkal, receptekkel.
– Milyen hitvallás állt a polgármestersége mögött 2010 és 2014 között, illetve milyen szellemiségre számíthatnak a lakosok a következő ciklusban, ha ön győz az őszi időközi választáson?
– Fontos célkitűzésem a polgári értékek és öntudat, az alkotókészség, mindhárom városrész életében a közösségi részvétel erősítése. Sokat dolgoztam azon, hogy bebizonyítsam: a polgári szellemiségnek vannak tartalékai a kerületben, amire lehet építeni. 1956 ötvenedik, a MÁV-telep századik évfordulója és sok más közéleti alkalom kapcsán szervezett kiállításokon, előadás-sorozatokon sikerült sokakat ráébreszteni arra, hogy ugyanazt akarják: polgári értékek mentén szeretnének élni.
– A választási kampányban is épít az emberekkel való közvetlen kapcsolatra?
– Igen, sőt kizárólag arra építek. Míg az ellenzéki pártok és civil szervezetek egymással „állnak össze”, addig én az itt élő emberekkel, közösségekkel kötök valódi szövetséget. A hónap elején szerveztünk egy Séták nálunk elnevezésű sorozatot 14 helyszínen, így nagyon sok embert tudtunk közvetlenül, helyben elérni. Több mint kétszáz kérdőívet töltöttek ki arról, hogy mit tartanak problémának a kerületben és milyen fejlesztéseket javasolnak. Emellett számtalan konkrét helyi ügyet soroltak fel, amik mind megoldásra várnak.
– Milyen visszajelzéseket kapott?
– Az emberek úgy érzik, hogy gazdátlan a kerület. A jelenlegi vezetés nem kéri számon a közrendet, a köztisztaságot, és még az a térfigyelő kamerarendszer sem működik rendeltetésszerűen, amelyet mi kezdtünk kiépíteni még 2010–2014 között. Bár Lamperth Mónika, a kerület jegyzője a minap létrehozott egy parkőrszolgálatot is, ez álságos dolog, mert a tapasztalataink szerint az őrök gyakorlatilag elmennek a szemétkupacok mellett.
– Ha újból elfoglalhatja a városvezetői széket, milyen intézkedésekkel kezdene?
– A legfontosabb, hogy meg kell teremteni az emberek biztonságérzetét. Ez sok elemből áll össze – a közbiztonságból, a köztisztaságból, az időskor biztonságából, az egészségből vagy éppen a hajléktalanok kérdéséből –, éppen ezért a városüzemeltetés, -működtetés rendbetétele a legsürgetőbb. Amennyiben nem hatékonyak a hatályban lévő rendeletek, újakat kell hozni, a közterületi szemetelést szigorúan büntetni kell, igazi hatáskört kell adni a közterület-felügyelőknek, a szabálysértési rendszert meg kell erősíteni, mindezt hatékonyan ellenőrizve. Azonnal nagy bejárásokat szerveznék a kerületben. Egy szisztematikus, tudatos és a lakosság számára érzékelhető, őket bevonó akciósorozatot kell indítani.
– Polgármesterként milyen lépéseket tett a rend megteremtéséért?
– Jelentős eredményként könyvelhettük el, hogy megszüntettük a Novák-piacot, amelynek működtetői a 2010 előtti időben még bérleti díjat sem fizettek. De említhetem a Dolce Vita nevű sörözőt, amelynek tulajdonosa egy közterületnek minősülő földút közepén ásott egy tavat, és egy teraszt alakított ki, ahol bömbölő zenével zavarta a közelben lakók nyugalmát. Néhány óra alatt megszüntettük a tavat és bezárattuk az üzletet. Azt is mi vállaltuk, hogy az újpalotai piac melletti utcában több elhagyatott, patkánytanyává és hajléktalanok mellékhelyiségévé vált épületet lebontottunk, helyén egy sétányt alakítottunk ki, mellette üzletsort nyitottunk. Ha újból megkapom a felhatalmazást, a továbbiakban is készen állok megvívni a szükséges közelharcokat is.
– A rendteremtésen kívül polgármesterségének szerves része volt az építkezés is. A megvalósított felújítási projektjeik közül melyek voltak a legfontosabbak?
– Rákospalotán megakadályoztuk a Fő úton lévő védett épület lebontását – benne egy XXI. századi bölcsődét hoztunk létre –, felújítottuk a Patyolat utcai óvodát, elindítottuk a palotai városközpont kialakítását. Pestújhelyen végre elkezdődött a volt orosz kórház fejlesztése – a baloldal akadályozása és örökös eladási kísérletei közepette. Újpalotán három nagy szociális városrehabilitációt hajtottunk végre: felújítottunk több iskolát és egy orvosi rendelőt, amelynek korszerűségét még egy európai díjjal is elismerték. Emellett megvalósítottuk az újpalotai piac felújításának első ütemét, valamint felújítottuk a Spirálházat. Utóbbit egy teljesen kiürült és leromlott épületben hoztuk létre, olyan szociális intézményeket telepítettünk oda, mint egy családsegítő központ, egy szociális mosoda, szociális étterem. Büszkék vagyunk a kistér-fejlesztéseinkre is: egy-egy felújításban önkéntesek is részt vettek, s jómagam is több helyszínen ott voltam, raktam a követ. Tucatnyi tér és játszótér újult meg ezen a módon. Összesen 152 kisebb-nagyobb fejlesztést valósítottunk meg a kerületben 2010 és 2014 között, egyetlen ciklus alatt hatszor annyit, mint a 2010 előtti három ciklusban.
– Ha sikerül győznie, mik lennének a nagyobb projektek?
– Mindhárom városrésszel kapcsolatban van egy-egy nagyobb szabású elképzelésünk. Rákospalotán a városközpont kialakítását, Pestújhelyen a volt orosz kórház fejlesztését tartjuk szívügyünknek, benne sportuszodával. Újpalotán a közösségi ház kialakítása és a főtér felújítása szerepel a terveink között, de folytatnánk a piac fent említett rendbetételét is. Az elkövetkező egy év csak ezek elkezdésére elegendő kormányzati támogatással. Erre minden reményünk megvan, hiszen fideszes politikusként a kormányzattal, akár a miniszterelnök úrral is közvetlenebb kapcsolatom van, mint DK-s ellenfelemnek.
– Ön építészként a kormánypártok lakótelepeken élőkért felelős munkacsoportjában vezető szerepet vállalt. Közreműködik valamilyen módon a kormánynak a főváros megújításáról szóló tervének megvalósításában?
– Beszéltem Fürjes Balázzsal, a Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár úrral, aki az eddigi munkásságom alapján úgy gondolta, hogy igénybe vennék a lakótelepek, valamint a kis közterületek közösségi bevonással történő megújításában szerzett tapasztalataimat. A lakótelepek témában a Fidesz önkormányzati munkacsoportjának a vezetője voltam tavaly augusztustól novemberig, véleményem szerint az akkor megalkotott programot kell továbbvinni, a lakótelepek megújulásának tartós és hosszú távú keretet kell biztosítani. A kerületemet illető személyes vízióm pedig az, hogy ez egy jobb sorsra érdemes városrész, amelynek minden adottsága megvan ahhoz, hogy vonzó legyen, így új lakók, családok telepedjenek itt le.