Az Index beszámolója szerint a polgári elhárítás egykori vezetője rendhagyó fellépésén durván támadta a kormány menekültpolitikáját. „Helytelen lépésnek” nevezte a kerítésépítést, kiállt a kvótarendszer bevezetése mellett, szerinte a migránskérdést nem a „keresztény–muzulmán rendszerben” kell kezelni, végül pedig szakmailag indokolatlannak tartotta a készülő alkotmánymódosítást „a szükségállapot bevezetéséről”. A volt főigazgató azt állította: nem lesz a DK menekültügyi megmondóembere, csupán azért jött el a fórumra, mert jóban van az azt vezető Kerék-Bárczy Szabolccsal, a párt elnökségi tagjával.
Laborc Sándort saját bevallása szerint is legalább másfél tucatszor jelentették fel, nyolc ügyben hallgatták ki gyanúsítottként, kilencszer rabosították, hét ügyben emeltek ellene vádat, több pernek is érintettje volt a hivatal éléről távozása óta, és az egyik ellene indult eljárásban a bíróság jogerősen is megfosztotta a dandártábornoki rendfokozatától.
A volt főigazgató legismertebb büntetőügye a kémbotrányként elhíresült eljárás, amelynek vádlottjait 2013 júliusában a Debreceni Törvényszék marasztalta el. Laborc hivatali elődjével, Galambos Lajossal és Szilvásy Györggyel, a Gyurcsány-kormány titokminiszterével szemben kémkedésért, illetve államellenes bűncselekményre való felbujtásért két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetést szabtak ki. A verdiktben Laborcot bűnpártolásért egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélték. A döntést a Fővárosi Ítélőtábla június 5-én súlyos eljárási hibákra hivatkozva hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatásáról rendelkezett. A kémbotrányról megjelent sajtóértesülések szerint a Gyurcsány-kormány hivatali idején bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a hivatal munkatársait, és az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette.
Laborc Sándor kapcsolatban állt a tavaly októberben felbujtóként elkövetett emberölés miatt tíz év fegyházbüntetésre ítélt Portik Tamással, akivel 2008 júniusában két alkalommal is találkozott budapesti éttermekben. Az egyeztetésükről készült hangfelvétel leirata szerint Portik felajánlotta segítségét a szocialisták 2010-es választási győzelméhez, valamint fideszes politikusok körüli rágalomhadjáratok megszervezését ígérte Laborcéknak. A találkozók nyomán hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indult büntetőeljárás, amit az ügyészség tavaly május 22-én szüntetett meg bűncselekmény hiányában. A Portik-üggyel összefüggésben Laborcot 2013 májusában kétrendbeli jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt – a lefokozás mellett – másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa.
Laborc főigazgatói ténykedését vizsgálta a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét feltáró munkacsoport is, amely 2009 novemberében a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét állapította meg. A testület jelentése szerint a vizsgálat által feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért Laborc Sándort személyes felelősség terheli.