A miniszterelnök kifejtette, hogy bár azt hallja időnként, hogy Magyarországon kultúrharc zajlik, és gyanítja, hogy a modern élet megszokott rendjéhez tartozik az egyes pozíciók körüli lökdösődés, a kultúrfilozófiák közötti hírlapi vita, szerinte kultúrharc nem Magyarországon, hanem Európában zajlik, nálunk inkább kultúrbéke van, és lassan teljes egyetértés formálódik arról, hogy a jövőnket a családra, a munkára és a nemzet újraegyesítésére kell építeni.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az, hogy az európaiak tiszteletben tartanak más kultúrákat és képviselőiket, nem jelenti azt, hogy bárki kötelezhetné a magyarokat arra, hogy ennek a tiszteletnek a jegyében feladják saját kultúrájukat és behódoljanak egy másiknak.
„A saját földünkön – s ez igaz Európára és Magyarországra is – a saját kultúránk szabályai és értékei szerint akarunk élni, különben a kulturális alapok eltűnése következtében Európa kártyavárként dől össze” – jelentette ki a miniszterelnök.
Hozzátette: a magyarok érzik ezt a veszélyt, ezért „kiállunk és elmondjuk, kik vagyunk, mit gondolunk Istenről, hazáról, családról mert ha nem ezt tesszük, áldozatai leszünk egy lopakodó összeurópai kulturális önfeladásnak”.
Minden, a kultúrára elköltött forint befektetés egy magyar és keresztény, vagyis európai jövőbe, hiszen egy ország jövőjét a kulturális teljesítménye is megalapozza, nemcsak a gazdasága, a katonai ütőereje és a politikai befolyása – hangsúlyozta a kormányfő, aki szólt arról is, hogy a magyar nép mélyreható és erős gyökerekkel kapaszkodik a kulturális örökségébe.
„Mi, magyarok azért állhatunk ma itt, 1100 évvel a honfoglalásunk után, mert tudjuk, honnan jöttünk, és azt is tudjuk, mivel tartozunk az előttünk járó nemzedékeknek, sőt azt is tudjuk, mivel tartozunk az utánunk jövőknek.”
A kultúra erő, amely az országlakosokat nemzetté, a nemzet tagjait közösséggé teszi, és a készülő Nemzeti alaptantervnek és vele az egész magyar iskolarendszernek is ezen az alapon kell majd állnia – fogalmazott a miniszterelnök.
A magyarok számára a magyar népi kultúra nem muzeális dolgok gyűjteménye, hanem megtartó erő. Ezért építették a Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját, újították fel a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, az Erkel Színházat, a Nemzeti Lovardát, a Kossuth teret. Emellett megújítják a Szépművészeti Múzeumot, az Operaházat, új Közlekedési Múzeum épül, zajlik a Liget Budapest projekt, és újjászületik a budai Vár is – sorolta a beruházásokat Orbán Viktor.
Zárószavaiban a miniszterelnök elmondta, hogy szerinte az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz, és a most átadott, felújított Hagyományok Házának küldetése hozzásegíteni minket, hogy az unokáink is magyarok lehessenek.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója ünnepi beszédében elmondta, hogy az élő néphagyomány folyamatosan szorult vissza az elmúlt hét évtizedben, pedig a néphagyomány megtart, ápol minket, a világról alkotott képünket dúsítja, egybekovácsol.
Az értékeket, eredményeket intézményesíteni kell, ennek köszönhető a Hagyományok Házának 2001-es megalapítása is – hangsúlyozta a főigazgató.
A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben ma, holnap és vasárnap táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal várja az érdeklődőket.