Jogerősen öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélte a 2003-ban kipattant brókerbotrány elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát tegnap a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa. A táblabíróság ezzel tovább enyhítette Kulcsárnak a megismételt elsőfokú eljárásban kiszabott hat év hat hónap szabadságvesztésről rendelkező ítéletét. Kerék Csaba másodrendű vádlottat – kilenc hónappal mérsékelve az elsőfokú ítéletet – három év szabadságvesztésre és ugyancsak ötmillió forint pénzbüntetésre ítélték. Az ügy több más vádlottjának büntetését is enyhítette a táblabíróság, néhány esetben pedig helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét.
A jogerős verdikt kihirdetésén egyik vádlott sem jelent meg. Kulcsár az elmúlt 14 évben mintegy nyolc évig állt kényszerintézkedés – előzetes, házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom – hatálya alatt, így már nem kell visszamennie a börtönbe, büntetése letöltöttnek számít.
A magyar igazságszolgáltatás leghosszabb gazdasági büntetőperének jogerős lezárásával már soha nem tudjuk meg, hogy ki lehetett az a titokzatos „Gyurcsányi” nevű ember, akinek a neve Kulcsár és vádlott-társa, Bitvai Miklós lehallgatott beszélgetésének jegyzőkönyveiben szerepel.
A PestiSrácok.hu idézte, hogy Bitvai a társalgás során azt mondta a brókernek, beszélt Bodnár Zoltánnal, az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezetőjével, aki „Gyurcsányi” segítségét fogja kérni. „Bodnár szól Gyurcsányinak, hogy szar lehet belőle, mert a papírjaim nem egészen jók.” Bitvai a papírokon az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nek azokat az utalási megbízásait értette, amelyekkel a vád szerint több milliárd forint közpénz került a Kulcsár által is működtetett rendszerbe. Az eljárás során nem kerültek célkeresztbe Kulcsár VIP-ügyfelei – köztük számos jelenleg ellenzéki politikus – sem.
Az ügy 2003 tavaszán kezdődött, amikor a Pannonplast Rt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) fordult a cégben történt befolyásszerzés miatt. A felügyelet a K&H Banknál és brókercégénél, az Equitiesnél tartott helyszíni vizsgálat során – még tanúként – meghallgatta Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét is. A botrány akkor robbant ki, amikor 2003. június 16-án, egy nappal a befolyásszerzésről szóló PSZÁF-határozat nyilvánosságra hozatala előtt ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt, a szervezet elnökét.
A bank belső vizsgálata július 4-én Kulcsár Attilával kapcsolatba hozható súlyos szabálytalanságokat tárt fel a brókercégnél, ezért feljelentést tettek. Az Országos Rendőr-főkapitányság július 7-én sikkasztás alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást. A külföldön lévő Kulcsár Attila 9-én közölte: nyomásgyakorlásra vállalja a teljes felelősséget, ám szerinte az ügyben banki vezetők is érintettek.
Másnap az erkölcsi felelősségre hivatkozva lemondott Rejtő E. Tibor, a K&H Bank vezérigazgatója. Július 17-én Kulcsár Attila nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán, de még aznap Bécsben nemzetközi elfogatóparancs alapján elfogták, ám csak 2004. március 30-án hozták haza. 2003 szeptemberében bűnrészesség gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték az állítása szerint szőnyegért Bécsbe tartó Rejtő E. Tibort is, akit az osztrák határon fogtak el. Kulcsár 2004. június 2-án feltáró, magára és másokra is terhelő vallomásokat tett az ügyészek előtt. A bróker szeptember 30-án házi őrizetbe került, majd 2005. július 13-án lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene. 2005. augusztus 24-én a Fővárosi Főügyészség vádat emelt Kulcsár és 20 társa ellen sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Az elsőrendű vádlott Kulcsár Attila, a másodrendű vádlott Rejtő E. Tibor, a pénzintézet volt vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. korábbi ügyvezető igazgatója volt.
A vádirat szerint Kulcsár 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. A sikkasztás elkövetési értéke mintegy 23 milliárd, az okozott kár 8,3 milliárd forint volt. A büntetőper 2006. május 3-án kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon, ahol 2008. augusztus 28-án első fokon Kulcsár Attilát nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélték.
Még hatan – Kerék Csaba, El Abed Hassan szír pénzváltó, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bende Péter és Schönthal Henrik üzletember kaptak többévnyi letöltendő szabadságvesztést. Rejtő E. Tibort és Dunai Györgyöt, a Betonút Rt. volt vezérigazgatóját felmentették.
A Fővárosi Ítélőtábla 2010. május 27-én a másodfokon megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új elsőfokú eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot, egyúttal megszüntette Kulcsár Attila korábban ismét elrendelt előzetes letartóztatását, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. A Fővárosi Bíróságon (ami 2012-től Fővárosi Törvényszék) december 1-jén megkezdődött az új elsőfokú eljárás, a fellebbezések folytán az eredeti 24 vádlott közül 18 terhelt ügyében.
Kulcsár Attila ellen 2011. február 11-én a bíróság az előzetesben, illetve házi őrizetben töltött idő hosszúságára való tekintettel jogerősen megszüntetett minden kényszerintézkedést.
A Fővárosi Törvényszék 2015. december 29-én a megismételt eljárásban első fokon Kulcsár Attilát hat év hat hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás és más bűncselekmények miatt.
A törvényszék felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort – ő időközben elhunyt –, a vesztegetés vádja alól pedig Forró Tamás vállalkozót, újságírót. A vádlottak közül Kulcsár mellett még néhányan kaptak letöltendő szabadságvesztést, köztük sikkasztás miatt Kerék Csaba három év kilenc hónapot, a többieket kétéves vagy annál kevesebb szabadságvesztéssel sújtották. Több vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, illetve felmentettek a vádak alól.
A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében sokmilliárdos nagyságrendet tett ki. Az ítélet ellen a vádhatóság és a terheltek védői is fellebbeztek. A Fővárosi Ítélőtábla nevében eljáró Debreceni Ítélőtábla 2017. március 20-án nyitotta meg a másodfokú tárgyalást.