Kudarcba fulladt a Jobbik béruniós kampányfogása: 30 ezernél is kevesebb aláírás gyűlt össze a párt európai polgári kezdeményezésére, pedig már hónapok óta gyűjtik azokat országszerte – írta jobbikos forrásokra hivatkozva a PestiSrácok. A portál cikkében hivatkozik a Heti Válasz november végén megjelent összeállítására is, amelyben azt írják, fél év elteltével a szükséges támogatók három százalékát sem sikerült megszerezni. Az addig összegyűlt 24 ezer aláírásból 22 ezer származik Magyarországról – írta a lap Gyöngyösi Mártonra hivatkozva.
Lapunk megkereste a jobbikos képviselőt, aki cáfolta a PestiSrácok értesüléseit. Gyöngyösi azt állította, hogy a portál által említett 30 ezer mindössze az online leadott aláírások száma, és a párt aktivistái, önkéntesei december közepéig országszerte több mint százezer aláírást gyűjtöttek.

Dúró Dóra tavaly novemberben kampányolt a szignókért
Ismert, a Jobbik tavaly májusban kapott zöld jelzést az Európai Bizottságtól, hogy hat másik uniós ország egyes pártjaival közösen belevágjon az európai bérek felzárkózását elősegítő kezdeményezésbe. A hét pártnak egymillió aláírást kell összegyűjteni egy év alatt ahhoz, hogy az uniós grémium egyáltalán foglalkozhasson a kérdéssel. A Jobbik azonban május helyett csak augusztus közepén indította útjára a kezdeményezést, elvesztegetve két hónapot. Az aláírásgyűjtés megkezdése után tíz nappal kiderült, hogy az Európai Uniónak nincs hatásköre meghatározni a tagállamok bérpolitikáját, mindössze irányelveket fogalmazhatnak meg a munkavállalók érdekében a tagállamok közötti bérkülönbségek lebontására.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség szintén határozottan elutasította a béruniós kezdeményezést, és a párttól való teljes elhatárolódásra szólította fel tagjait. A tagállamokban egyébként még a hazainál is kisebb érdeklődés övezi a béruniós javaslatot. Magyarországon több közgazdász is markáns véleményének adott hangot a jobbikos ötlet kapcsán. A Jobbik által egyébként szakmailag elismert Csath Magdolna nonszensznek, képtelen gondolatnak nevezte a béruniót, mivel éppen az eltérő gazdasági okok miatt nem lehet központilag szabályozni a béregyesítést.
– Aki bérunióról beszél, az igazából adóemelést akar, a bérek közötti különbség eltüntetéséhez ugyanis jelentős adóemelésre lenne szükség – nyilatkozta korábban lapunknak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.