– Sok kérdést kell még megvitatni a szakmai szervezetek bevonásával. Ma még nincs eldöntve, ki írja ki és ki értékeli a közigazgatási bírói és bírósági vezetői pályázatokat, ki nevezi ki a közigazgatási bírókat és a bírósági vezetőket, milyenek lesznek a külön közigazgatási bírói jogálláshoz szükséges szakmai követelmények, az összeférhetetlenségi szabályok, az átjárhatósági feltételek vagy az illetményrendszer – mondta Trócsányi László a közigazgatási bíráskodásról szóló szakmai konferencián.
A Közigazgatási Felsőbíróság a Kúriával azonos jogállású, a közigazgatási jogvitákban eljáró legfelsőbb bírói fórum lesz, a közigazgatási bírósági igazgatás pedig elkülönül a jelenlegitől, részletezte az igazságügyi miniszter. A szakmai kérdések tisztázására létrehoztak egy munkabizottságot, amelynek tagjai túlnyomórészt bírák – a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a Magyar Közigazgatási Bírók Egyesületének elnöke –, továbbá a magyar jogtudomány elismert képviselői. A tárcavezető kifejtette: a Közigazgatási Felsőbíróság alatt működnének a közigazgatási bíróságok, munkaügyi szakágban pedig célszerűnek tűnik, ha az alsóbb fokú bíróságok helyben, törvényszéki szinten maradnának.
– A munkabizottság vizsgálni fogja ezeket a kérdéseket, csakúgy, mint az egyes ügycsoportok bírósági szintek közötti elosztását és a joggyakorlat egységét. Az önálló közigazgatási bíráskodás szervezetrendszerének megteremtése együtt jár a munkaügyi bíráskodás leválasztásával, amelynek meg kell találni a méltó helyét – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, kiemelt fontosságú alkotmányos érték, amihez mindenkor ragaszkodott és a jövőben is ragaszkodni fog. – Semmilyen szervezeti és igazgatási kérdés nem érintheti hátrányosan a bírák ítélkezési tevékenységét, sőt a célunk az, hogy ezek a reformok az ítélkezés szakmai színvonalának emelkedését támogassák, a közigazgatási bíráskodás presztízsét emeljék – szögezte le Trócsányi László.
A miniszter a bírói függetlenséget igen fontosnak tartja
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában arra emlékeztetett, hogy már másfél évszázaddal ezelőtt, a dualizmus idején az akkori államhatalom a közigazgatási bíráskodás kereteinek kialakításakor nagy fontosságot tulajdonított a pártpolitikai befolyástól mentes, független bíráskodásnak azért, hogy a polgárok részrehajlástól mentes védelmet kaphassanak a hatalom esetleges jogsértéseivel szemben. – Nem nulláról indul a folyamat, a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban létrejöttek védendő értékek, amelyek figyelmen kívül hagyása veszteség lenne a jogállam számára – emelte ki.
– A jogállamiság alapja, hogy az állami szervek döntéseit a bíróságok felülvizsgálhatják – mondta Handó Tünde.
Az OBH elnöke kiemelte: az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozása egy történelmi adósság törlesztése és hatalmas lehetőség. Számos tisztázandó kérdés van, de közigazgatási perek és közigazgatási bírák a jövőben is lesznek.
